Nyelvtudományi Közlemények 44. kötet (1917)
Tanulmányok - Sebestyén Irén: Finn jelzős szerkezetek 117
FINN JELZŐS SZEKKEZETEK. 121 soista soiluvista, láhtehistá láilyvista (Kai. 32 : 105) 'őrizd nyájamat a rossztól, óvd a káros utaktól, azoktól az ingó mocsarak-, tói, a ringó forrásoktól'; lintuja livertavia (Kai. 41: 88) 'csicsergő madarak'; miehen kyntaján (Kai. 22: 487) 'szántó embert'; stb. Láksivát urosta kaksi (Kai. 47: 121) 'elindult a két hős'; Orava ja kaki ja sammakko, ne on tullut kuninkaan [tyttarestá] kolmesta (Sat. I. 271) cevet és kakuk és béka, ez lett a király három leányából'; túli vákeá paljo vastaan (Sat. II. 23) 'sok nép jött szembe'.1) A népnyelvben olykor a névmási jelző is követi a jelzett szót: lámmitámme saunan, viemme saunaan vávyn sen (Sat. II. 8) 'megmelegítjük a fürdőházat, azt a vöt a fürdőházba viszszük'; minulla on sormus semmoinen (Sat. II. 34) 'olyan gyűrűm van nekem'; Eupeaa páátá leikkaamaan vuohelta siltá (Sat. I. 138) 'készül levágni annak a kecskének a fejét'.2) c) Leggyakrabban a melléknévi jelző szerepel ugyan megfordított szórendű szerkezetben, de bizonyos esetekben a főnévi jelző is követheti a jelzett szót. Mindenekelőtt azokat a puolival való összetételeket kell megemlítenünk, melyekben a puoli 'fél' szó mindig második tagja az összetételnek: silmápuoli, jalkapuoli 'félszemű, féllábú' stb.3 ) A Kalevala nyelvében más főnévi jelző is állhat megfordított szórenddel: vyö vaski f réz öv vagy övű'; hivus kulta 'arany haj v. hajú'; kaari kulta, 'arany ív v. ívű'; rinta kulta 'arany mell v. mellű'; pad hopea 'ezüst fej v. fejű'; hanka rauta 'vas-szeg v. szeges' stb. (Kai. Selit. 201). A Kalevala nyelvének sajátsága az is, hogy a hátravetett főnévi (anyagnévi) jelző változatlan marad, a viszonyragok csupán a jelzett szóhoz járulnak hozzá: kaarta rauta 'vasívet', padtasi hopea 'ezüst fejedet', ukset kulta 'arany ajtók' stb. (Kai. Selit. 201)/) a) vö. Sitten meni mies metsáán ja raatoi pitkán puun hyvin (Sat. I. 82) 'azután az ember elment az erdőbe és kivágott egy nagyon magas fát'. 2) Karj. : mánöö kod'ih sih (AHLQV. 129) 'megy abba a házba'. 3) Ezekről később még lesz szó. 4) Yö. fönnebb vyö-lapasta.
