Nyelvtudományi Közlemények 44. kötet (1917)

Tanulmányok - Sebestyén Irén: Finn jelzős szerkezetek 117

120 SEBESTYÉN IEÉN. melléknév is előfordul hasonló szerkezetben; az irodalmi nyelvben felette ritkán : Maija rohkee, gen. Maija rohkeen, all. Maija rohkeelle (SETALA : Suomi II. 16: 36) 'bátor M.' stb. Veivát pois isa vanha(n)sa (uo.) 'elvitték öreg atyját5;

ukko-vanhan (Kai. 12 : 476) 'öreg embert5

;

veno-punaisin (Kai. 18: 616) 'piros csónakkal'; reki-punaisen (Kai. 18: 600) 'piros szánkót' stb. Kinturin tuli isdntd-pahaa surku (JAEN. 161) 'Kinturi megsajnálta a szegény gazdát'. A Kalevalában a főnévi jelző is előfordul ilyen szórenddel és szerkezetben, pl. vyö-lapasta: lappavyöstá (Kai. Selit. 201) ecsat(o.s)-övböT. b) Megfordított szórenddel állhat a melléknévi, igenévi, számnévi, névmási jelző a nép- és az irodalmi nyelvben egyaránt: Jumala caickiualtias on fen íanonut (MLF. I. J43) 'a mindenható Isten mondta meg azt'; Anna loppu autuas (MLF. I. 234) 'adj boldog véget'; Chriftus . . . fyndyi naitzöft puchtaft (MLF. II. 236) 'Krisztus tiszta szűztől született'; pdivdna muutamana (Kai. 5: 53) 'egyik napon'; varis lenti vastatuulta, korppi ilmoa kovaa*) (PET. : Suomi II. 18: 10) 'a varjú szembe repült a széllel, a holló a nehéz idővel'; sie vanno valat ikuiset et sotia káyáksesi (PET.: Suomi II. 18:17) 'te örök esküket esküdjél, hogy nem mégy hadakozni5; náiltá

paikoilta pahoilta (PET. : Suomi II. 18: 63) 'ezekről a rossz helyekről'; kasvia monenlaisia (Sat. I. 6) 'sokféle növény'; syttyi sota sanomatoin (Sat. I. 16) 'elmondhatatlan harcz keletkezett'; Oli ollut vanhalla miehellá vanha hevonen, jolla oli ollut huuli pitka (Sat. I. 104) 'volt az öreg embernek egy vén lova, a melynek hosszú ajka volt'; Se tuonut lehmán nuoren sille latoon koiralle (Sat. I. 153) 'fiatal tehenet hozott a csűrbe a kutyának'; miná tuon pdivdn lampiman (Sat. I, 240) 'hozok meleg napot'; mies mieletön (Kivi I. 23) 'esztelen férfi'; murhe raskas (Kivi I. 35) 'nehéz bánat5;

Lappi leivátön (Kivi I. 66.) 'kenyértelen Lappország'; tunnit pitkat (KIVI II. 175) 'hosszú órák'; Rauha ihana vallitsee (KIVI II. 501) 'gyönyörű nyugalom uralkodik5;

ilo iso (AHO Mais. 40) 'nagy öröm'; teille tietymdttömille (AHO Mais. 60) 'ismeretlen utakra'; opas oiva ja ystává uskollinen (AHO Mais. 121) 'derék vezető és hűséges barát5

stb. Kaitse karjani pahoista, varjele vahingon teiltá, noista *) így; o: kovoa.