Nyelvtudományi Közlemények 44. kötet (1917)

Tanulmányok - Sebestyén Irén: Finn jelzős szerkezetek 117

FINN JELZŐS SZERKEZETEK. 119 A melléknévi jelzőnek a jelzett szóval való megegyezése valószínűleg litván vagy ősgermán hatás alatt fejlődött ki. Az ilyen irányú, fejlődés lehetőségét külömben a finn nyelvnek bizonyos mondattani (szórendi) sajátsága is elősegíthette. A finnugor nyelvekben a jelző rendszerint megelőzi a jelzett szót. így van a dolog a finnben is azzal az eltéréssel, hogy a szabályos egyenes szórend mellett a legrégibb idő óta kimutatható a megfordított szórend is, sőt bizonyos jelzős szerkezetekben a jelző mindig a jelzett szó után áll. a) A kedveskedő, sajnálkozó kifejezésekben a jelző rendszerint követi a jelzett szót, vele mintegy összetétellé egyesül, és a viszonyragokat csupán a jelző veszi fel: leipá-kultaa ei koskaan ole puuttunut (KIVI I. 127) ca kedves kenyér nem hiányzott soha'; lapsi-kurja (Kai. 1 : 154) 'nyomorult gyermek5

;

emo-koito (KIVI I. 98) 'szánandó anya5 ; Karhuparan táytyi láhteá pois (Sat. I. 34) 'a szegény medvének el kellett mennie5;

Timo-poloinen (KIVI II. 73)r 'szegény T.

5

; pikku Eero-putikkavi (KIVI II. 226) 'kis, gyenge Eróm'; ei (ollut) vikoa tammaraiskan (PET. : Suomi II. 18: 16) 'nem a szegény kanczának hibája volt5;

eukkoraukkani (Sat. II. 104) "szegény anyókám'; pieksivát siellá susirukkaa (Sat, I. 55) 'elpáholták ott a szegény farkast5; Akka kysyy sitté ukolta: otko náhny' hánen miesvainaataan siellá? (Suomi II. 16: 208) caz asszony kérdezi aztán az öregtől: látta-e ott az ő boldogult férjét?5

; kunne kuljet kukkovartti? (Sat. I. 196) 'hova mégy, érdemes kakas?5*) A népnyelvben, különösen a Kalevala nyelvében más Mittelehstland hat das Adjectiv in der Eegel die gleiche Casusform mit seinem Substantiv, nur im Illativ, wenn er mit dem Suffix (se) zu bilden wáre, bleibt diess regelmássig weg, und auch das des Illativs wird oft weggelassen, wie nörema vennale 'dem jüngeren Brúder5

;

oige tele c

auf den rechten Weg

5

. Dialektisch wird diese Freiheit noch weiter ausgedehnt, wie kavala ini~ mestel 'bei schlauen Menschen5

;

selle haigelt 'von diesen Kranken5

; selle süre keiérist 'von diesem grossen Kaiser5

;

rii-suguse sakstest 'von solchen Herrschaften5

;

kqige mafkidest 'von allén Zeichen', besonders bei iga 'jeder5

; namentlich in dem stubstantivischen iga üks 'Jeder5

.

(WIEDEMANN Ehst. Gramm. § 189.).» *) A karjalaiban: miez armas (AHLQV. 130) 'kedves ember5

; piiga-raissad (uo. 136) 'szegény leányok'; m-uMkku rukku (uo. 137) 'szegény paraszt5

. 9