Nyelvtudományi Közlemények 43. kötet (1914)
Tanulmányok - Kertész Manó: Finnugor jelzős szerkezetek 1
FINNUGOR JELZŐS SZERKEZETEK. 93 nyelvünkben rendesen határozó: csendesen sírva, hangosan beszélve (de nagy sietve stb.); ebben az idézett régi szerkezetben pedig ott találjuk a határozó adjectiválására szolgáló való-t és ilyen kapcsolatot várnánk: arra való tekintettel. Ezekre az okokra való nézve (Lev. Tár II. 409); arra való nézve az németség Ungvár alól elszállott (Mon. XXVII. 30); arra való nézve meg is csinálta az testamentumát. (MIK. 76. 1.); kire való nézve jobbnak tartottuk ezt a dolgot elhalasztani (TME. III. 125).*) b) Hasonlóképpen ilyen analógiás alakulás ennek a szerkezetnek szakasztott mása: valakihez való tartozó: Minden hozzá való tartozóival egyetemben (TME. I. 109); Isten tartson meg mind Ferkóval, Annával és minden hozzád való tartozókkal egyetemben (Nád. Lev. 50). e) A régen divatját multa néhai való kapcsolatban a való melléknevet fűz a jelzett szavához: Néhai való jó Mátyás király, sok országokat te birál (KMK. I. 29). Éppen úgy analógia szülte ezt a szerkezetet, mint a Zala mentén járatos mái hozott menyasszony, mái sült kenyér-félét (mai ~\- ma hozott). Mármost eljutottunk a sajátságos nap lévő színod, hó lévő testöd-íéle szerkezetekhez, a melyeket SIMONYI tárgyal;**) az eddigiekből önként következik, hogy ezeket a kapcsolatokat is analógiás alakulásoknak tartom, nap szined, hó tested helyett. Ugyancsak igy kell magyaráznunk az ilyen ragtalan névszóval kapcsolt való-t a vogulban és az osztjákban; a vogulban különösen gazdag ennek az igenévnek ragtalan névszóval való kapcsolata; SIMONYI is felhoz néhány példát idézett munkájában. Az anyagnevekkel kapcsolatban mi is megemlékeztünk már egyféle használatáról. A vogul is azon magyarázatunk mellett szól, hogy a való eredetileg a határozót kapcsolta a jelzett szavához; u. i. sok olyan esetben, a mikor a vogul ragtalan névszóhoz fűzi ezt az igenevet, tulajdonképpen ragtalan határozóval van dolgunk: Tál qlné palém c tél[re] való ágyam 5 (YNGy. III. 257); tál q,lné, tüw q,lné vöj f tél[rej való, nyár[ra] való zsír 3 (uo. *) Vö. SIMONYI, MHat. II. 246 és KERTÉSZ, NyF. XXI. 22. **) NyF. XLVII. 1.
