Nyelvtudományi Közlemények 43. kötet (1914)
Tanulmányok - Kertész Manó: Finnugor jelzős szerkezetek 1
58 KERTÉSZ MANÓ. áll; a magyarban éppen megfordítva azon a szón jelöljük a mondatbeli viszonyt, a melynek részét vesszük, s maga a mértékjelentő szó, mint valóságos jelző, mindig változatlan. A mint a későbbi anyaggyűjtemény igazolni fogja, ugyanígy van a többi finnugor nyelvben is; ezt a jelzős szerkezetet tehát a magyarnak legfeltűnőbb finnugor sajátságai közé sorolhatjuk. Kezdjük a fél szó jelzői használatával; akár egy fél kenyérről, akár a kenyér felé-iől beszélek, mindig ugyanazt a szót használom; nem minden indogermán nyelv használ a fél kenyér viszonynak a kifejezésére partitivust; de az ilyen nyelvekben a magyar fél-nek a kifejezésére két szó van: egy melléknévi és egy főnévi: ein halbes brot: die hálfte eines brotes; un demi pain: la moitié d'un pain. — Hogy a magyarban és a többi fgr. nyelvben a szónak csak főnévi alakja van, az világosan érthető, sőt egészen természetesen következik abból, a mit eddig a főnév jelzői használatáról megállapítottunk. Magyar. Csak fél részét sem irtam ki (Mon. írók III. 203); félnapestig munkálkodván sanyargodtak (MA. Scult. 218); egh fel boryut uettem első tal eteknek (OL. Nád. 49); a fél falu sírva megyén nyomába (Népk. Gy. I. 231). —• A fél szó sokszor birt. személyragos: oda lössz fele sérémem (KRIZA, Vadr. 83); agyonverték a kis bojtárt, elhajtották fele nyáját (Népk. Gy. II. 57); ha meg tudod őrzeni, a fele termés a tied lesz (uo. IX. 69); a lányát meg a fele birodalmát neki ajándékozta (uo. IX. 72). — Kétségtelen, hogy az ilyen szerkezetek analógiás hatás folytán keletkeztek: fél királyságom X királyságom fele — fele királyságom (vö. SIMONYI : Nyr. XL. 423). Két föltétele van annak, hogy ilyen szerkezet létre jöhessen: egyik a birtokos szemólyragozás, a másik pedig az, hogy a fél-nek ugyanaz az alakja legyen melléknévi és főnévi használatában; mivel a vogulban is megvannak ezek a föltételek, egész természetes, hogy a fele birodalmam- féle kapcsolat is megtalálható; a többi rokonnyelv szövegei nem szolgáltatnak rá példát, bár bizonyára mint másodlagos fejlődés, más fgr. nyelvben is előfordul. Vogul. Pál loptam yqlés, pál loptam in nár 'fél falevelem elhervadt, fél falevelem még zöld5 (VNGy. III. 117); am poal kq,témné vlilém cén fél kezembe vettem 5 (uo. IV. 83); akw' pál noUsam-asánél 'egyik fél orralikából' (uo.
