Nyelvtudományi Közlemények 43. kötet (1914)
Tanulmányok - Kertész Manó: A finnugor birtokos személyragozás némely használatáról 397
A FINNUGOE BIRTOKOS SZEMÉLYRAGOZÁS NÉMELY HASZNÁLATÁRÓL. 439 Mije'vei s miért vagy mi okon olly erős a hit (MEGY. 3Jaj. 12). Mid veszett el? Ellopta valamimet. Olyan rendetlen., semmijét se találja (Zala vid.). Montam hoty má nem fajik sémim (Nyr. XIII. 476). Kim Ő énnekem? Kiji az neki? Kitek az az ember? (NyF. XVI. 28). Kicsodátok van itt? (Zala vid.). A ki hátra felé menyen, meghal valakijje (Nyr. XII. 140). Ilyen értelmű a személyragos mi névmásnak a van igével kapcsolatos használata: Mindenét mie vala: omnia, quse habebat (Münch.-k. 48). Vram kynek mye vagyon hannen mynd tyed (Ehr.-k. 47). Mindeneket amiek volt ez velagban IJ'tenert el hátak (Virg.-k. 117). Az miye volt azt atta teneked (MAGVARI, BMKvt. XXVII. 90). A miök volt, abból, mint utasok ettek (AR. TSZ. VIII. É.). Mije van neki (az asszonynak)? (NyF. XXXVII. 55). Vogul. A vogulban és osztjákban a személyragos névmásnak ilyen partitivus értelmű használata nagyobb terjedelmű, mint a magyarban, úgy hogy még a mutató névmás is felveheti a birt. személyragokat: yanyám várém sopér voy ta!xlin totma Vájjon kicsodám szerzetté finom ezüsttel teli rejtek kincshalom ¥ (VNGy. III. 6). Pasér-ja lui vötnél /^VZ^m ürente'im ca Visera folyó alsó vonala felől vájjon kicsodámat várom5 (uo. IV. 11). Xotiüw ta-kem ürente'im Vájjon kicsodánkat várom oly nagyon5 (uo. IV. 13). Am nqmseim: yotiu taw joyts ? 'én tűnődöm magamban, vájjon kicsodánk jött meg5 (uo. IV. 35). — Manéráy én tit? 'micsodáid vannak itt?' (uo. I. 164). Am yurrpém yum manérém lut? 'magam fajta férfiúnak micsodám csúnya5 (uo. IV. 42). Akwi mat-ert manérém piíyéltayú 'egyszer csak valamim sipog5 (uo. III. 124). Tü-ke joytimen, m anérémén vássi y^umlé jemti 'ha oda érkezünk, ugyan micsodánk mivé válik tovább5 (uo. II. 65). Mandrém totunkwe yq,n-pdlt mine'im 'micsodámat hozni megyek a fejedelemhez5 (uo. IV. 337). Ti jai-pijén, mart matárén 'ez az atyádfia, vagy micsodád5 (uo. IV. 328). Titdndltéljüw ta tqwsét 'ezükkel ím haza utaztak5 (uo. III. 457). Az isten a férfiúnak inget, az asszonynak inget adott: téténántél ölán 'legyetek meg ezeitekkeP (uo. I. 169). Tátim q,s yqlés 'ezem is elfogyott5 (uo. III. 83). Vasölyvbőrt, vasnyúl-