Nyelvtudományi Közlemények 43. kötet (1914)

Tanulmányok - Kertész Manó: A finnugor birtokos személyragozás némely használatáról 397

A FINNUGOK BIRTOKOS SZEMÉLYRAGOZÁS NÉMELY HASZNÁLATÁRÓL. 435 múnqt ácáí sówé 'ha itt maradunk, mindhármunkra halál jön' (uo. IV. 355). Mőtén latti '[kettő közül] az egyik mondja' (uo. III. 351). Tö-pqyt tönsní vqrtömptá kran¥énnq var k

r

'áté, k'an k'énnq javálé, k'qnk'énna ma li'qrté 'a tó mellett álló erdős dombon ki közületek az erdőt irtsa, ki tisztítsa, ki a földet szántsa' (uo. IV. 365). Xoti-utüw mir susné yummi jemti 'vájjon melyikünk lesz világügyelő férfiúvá' (uo. II. 116). Amp&ltémt k'örém áw ql; k'ot-kqrén námtén páti, tuti vun 'nekem három leányom van; a melyik neked megtetszik, azt vedd el' (uo. IV. 370). K'o t • k'o r ú k'esen puivásé 'melyikünk fújja messzebbre' (uo. IV. 3531 Tqjí-k'qrannq vun Wartin, t aj inna iimay taiéltin, tqjínnq iimifyf pönslin 'némelyek közületek lisztet őröljetek, némelyek kenyeret dagasszatok, némelyek kenyeret süssetek' (uo. IV. 365). Az utolsó négy példában sem a puszta névmáshoz járul a személyrag, hanem a 'holmi, valami' jelentésű ut ill. k*qr szóhoz. ÉO. 1. yölSm yui kuddfi yuidl yada moéátlen? 'a három közül a középsővel [a három férfi középső férfiával; te hol bánsz majd el?' (PÁPAY, Nyelvt. 62). Tandal-igi uasna mozátlhn kuddfi yuidl 'a Tandal öreg városában bánok el a középsővel' (uo. 62). T o yld n pastdryuidl kurdi) uai iubina mands c

[kettő közül] a szárnyas paszter-ember a jávorszarvas mögött ment1

(uo. 166).

Kudd fi-niy »l pelá laml 'a középső nőhöz szól' (uo. 62). ielta yuidl párydl pá toyo-yvndmdds 'a hátul jövő ember dereka is oda ragadt' (uo. 174). Két embe jön: % yuidl laudl c

az egyik ember szól' (uo. 144).

Ma uulr yuidl vázdy br't igi uasna seda i Illem 'én a legöregebbiket a városi fejedelemöreg városában eszem majd meg' (uo. 61). Matti ort-pofol isi joytds, matti yo-poyol isi joytds 'valamelyik fejedelemhősfi már csak megjött volna, vm. emberfia m. csak megjött volna' (ONGy. 114). Al-matti ölti yö-Idntti neydlna yöhntti irtna, a.-m. o. y. yoilna y. i. 'ha. valamely kíváncsi nő hallgatóznék, ha vm. k. férfi hallgatóznék' (uo. 16i). Si-kut iáylál lauhiiht 'némely embereik (némelyikük) mondogatják' (Nyelvt. 150). DO. Kimet yojet néret 'der zweite Mann sprach' (PATK. 194). Kat yoiyen jüytáiyen, ei yojet neret 'es kamen zwei