Nyelvtudományi Közlemények 43. kötet (1914)

Tanulmányok - Kertész Manó: A finnugor birtokos személyragozás némely használatáról 397

A FINNUGOR BIRTOKOS SZEMÉLYRAGOZÁS NÉMELY HASZNALATÁRÓL. 425 nemőuet, eg ebi kedeg hatuan nemőuet, bizon eg ebi harmic nemőuet (uo. 38 — vö. SIMONYI : Nyr. IX. 371). 8. Ugyanez a fejlődése a melyik, valamelyik, némelyik n é vmásoknak: a) Es kerdlec ha zent ewangelium tartó emberecnec v al amely c meryen ewangeliumy zabádjagnac ellene tenny (Ehr.-k. 16). Azoknak nemelik ellene allandoc valanac (Nagysz.-k. 27). Hogh ha ezeknek walamellyk ewmagok zemelye zerenth oth leth wolna (Lev. Tár I. 382). b) Az refectoryómban azt tezem, hog nemellyk tevbbet egeek. es nemellyk keuejj'ébbet egeek (SztDom. 272). Wk kivlőnb kwlőmb marhakai megh vonok terheltetuen Nemeli],- kwnyuekel, nem élik kepekel, nemelyk kedig zoknyakal (Virg.-k. 109). Zabád wele kgd, mellyket aggyá a kethew kewzől Balint wramnak, de egyket ív alamellyk e t aggyá Balint ivramnak kegd (Lev. Tár I. 257). Az mellyk eleb erthe megh kagaltha (RMNy. II3. 317).

Vgyan sir nemellyk vgh keretezyk twlem (Lev. Tár I. 199). Szörnyű szél, amelyik meg nem áll (Nyr. XIII. 90). Most a Hód visszatér azon az utón, a m ellik en elindút (uo. XXXVII. 284). c) Nemelynappon aluala zent fferenc erdewben vymadkozuan (Ehr. k. 14). Pénzel ez nemei nap embert fogattal (ILOSV. N8. 11): ma valamelyik nap, a zalai népnyelvben pedig nemellik nap. Azokkewzwl valamely foror zykes, rea vehej'e: a melyik soror (Virg.-k. 126). Mykort oda ywtottanak wolna az mely kapun ky wyzyk wala (Ers.-k. 98). A dunántúli népnyelvben az oly névmásnak is vau ilyen használata: holtom, hogy ó (oly) helön hogyan rossebölik a cselédöt (Nyr. XXIL 333); de Zalában.: olyik helyen, olyik ember. — A régi nyelvben sokszor még olyan esetben is személyragtalan a mely, némely, valamely névmás, ha nincs is jelzett szava, de szerkezete nem birtokviszony: Akar a kedeg zent damancos atyánk, hog az fráterek kezzevl v al amely et evmagoknak apatta falazta* nanak (SztDom. 29). Ha az zyzek kwzewl, auagy az leányokh kwzwl ez vylagbol valamely akaruan ez vylagot elhadni (Virg.-k. 127). Valamely kezembe akad bennetek (Lev. Tár I. 319). Az mel inneth el megyén benn ék (uo. I. 248). Hogy ha V al amelynek köz zölök valakitől bántása esnék (Mon.