Nyelvtudományi Közlemények 43. kötet (1914)

Tanulmányok - Kertész Manó: A finnugor birtokos személyragozás némely használatáról 397

426 KERTÉSZ MANÓ. írók III. 150). Hogy ha e z ök kőzz ni ezt valamely megtudja (EMK. VI. 200). Mikor valamelly o k6zzuloc felszenteltette {MA. Bibi. I. 93). d) De azért már a XVI. században előfordul a személy -ragos alak jelzős viszonyban is: Walamellyk feel Ászt fel Inditna szász forynton Maraggyon (RMNy. IIr 195).

Ha kyral ew maga waig walameljk fya ot lezen (Lev. Tár I. 233). Mellik fülem csöndült még (Nyr. XIII. 190). A melyik k uty d n a k veszett hírit költik, el ke annak veszni (uo. XIX. 183). e) A melyik alaknak tovább való személyragozása pedig már a kódexek korában megkezdődik: No en io húgom főlemüe. ier lafuk melikőnk diczerheti ynkab az teromto iftent (Virg.-k, 107). A kár-meIly i künk tselekedetire úgy vigyáz, mintha egyébre nem volna gondgya (PÁZM. Préd. 21). Hugyan

tuggyuk mék, ha v alám ellik önk mek tald hányi (Nyr. XXXVII. 187). Hazudik v alamejikünk (NyF. XXXVII. 59). No Miska, mejikün k evett többet (Nyr. XVI. 429). Már tizenhat esztendeje hogy eggyütt lopunk, ugyan melyikünk lopott többet (uo. XVII. 280). Abból a más kalangyából a m ej i künk több szemet ki ver: azé legyen a küssebbik rakás (uo. XIV. 473). Viszont ma is ól még az -ik nélküli alak személyragozása, sőt a többes második személy ragja a magyar nyelvterület legnagyobb részén az -ik nélküli alakhoz járul (mélyítek, mellitek) : Meg lássak meelly ewnk győzi el egymasth (Erdy-k. 463). Ha v al am elyűnc a magyar szonac modgyat iol eszébe nem vette volna (HBLT. Bibi. I. c2). Hogh ha w alamellynk thyzteet le tenneye (RMNy. II3. 33).

Walamellyewnknek thyzthyth ki,hoannyia (NyK. XXVIII. 77). Eleibe szólít minket, nemellyinket egességes korában (MA. Scult. 921). A mellyünc meg hozza, illesse a fegyuer (Csákt. Au. 10). Ha mykoron m ellytők zomorkodyk, yeuyen zyweeben az Jesus (Erdy-k. 61). Azokhkwzwl Jemi ne legyen kewzewletek valamelyteke, hanem kwzewnfeges (Virg.-k. 125). A mellytek byn nekyl wagyon: qui vestrum immúnis est a peccato (PESTI, NTest. 202). En tytoketh mynd jol esmértelek myndnayan, wal amely töknek newe ith az levőéiben wagyon (Lev. Tár I. 156). Ha walamellytek nem ygazolna (uo. 1.255). A m éllit ekié firis léssz,... attiszta iletü léssz (Nyr. XVI. 135).