Nyelvtudományi Közlemények 43. kötet (1914)

Tanulmányok - Kertész Manó: A finnugor birtokos személyragozás némely használatáról 397

404 KERTÉSZ MANÓ. megmarad, hogy a birtokos személyragok által jelölt viszony nem jut kifejezésre: lat. mihi sünt libri: nekem vannak könyveim. Kégtől fogva vizsgálat tárgya már ez a magyar mondattani sajátság, de a vizsgálat csak azt a kérdést igyekezett tisztázni, hogy ebben a szerkezetben : nekem van pénzem — g e n i -tivussal vagy dativussal van-e dolgunk.*) Pedig ez a kérdés a szerkezet megmagyarázása szempontjából nem is fontos, ha meggondoljuk, milyen közeli jelentéstani rokonságban van egymással a genitivus és a dativus minden nyelvben, így az indg. nyelvekben is; hiszen a német népnyelv is e helyett: der Sohn des Metzgers azt mondhatja: dem Metzger sein Sohn. Azonkívül meg bizonyításra sem szorul, hogy a nyelv a birtokos személyraggal mindig birtokviszonyt akar kifejezni. A jelenségnek lényege az, hogy van, lesz igével kapcsolatos határozatlan alanynak birtokos személyragja van. Ha azt mondom: megvan a pénzem, akkor az alany határozott és ilyenkor természetesen az indg. nyelvek is birtokos névmással élnek: ich liabe mein Geld, fai mon argent; de ebben a mondatban: van pénzem — a határozatlan alanyt az indg. nyelvek birtokos névmás nélkül adják vissza: ich habé Geld; fai de V argent. Ez a megfelelő franczia mondat világosan mutatja, hogy a van pénzem-iéle szerkezetekben partitivus-alanynyal van dolgunk, s hogy ez a szerkezet lényegében egynek tekinthető az előbbi szakaszban tárgyalt jelenséggel. Ha azt mondom, hogy sok pénzemet elloptak: on m'a volé b eaucoup d'argent, vagy azt, hogy sok pénzem van: fai beaucoup d'argent — a birtokos személyragot mindkét esetben a magyar nyelvnek az a finnugor sajátsága magyarázza, hogy a határozatlan, partitivus értelmű főnév is felveheti a birtokos személyragot. Kez pénzem wagon Eotwen forintom (RMNy. II2

. 218). Zekel Lvkach vramnal vagon pénzem (Lev. Tár I. 370). Nyolc hordó mezem w agy on (uo. I. 87). Hogh ha my faradfagod es kewlfeged ez dolog miath wolt (RMNy. II2. 19). Mjkeffalwan wagon wramnak egj thawa (Lev. Tár I. 218). *) Vö. LEHK ALBERT, Magamról (Ak. Ért. XIII. 557—578, 605—624).