Nyelvtudományi Közlemények 43. kötet (1914)

Tanulmányok - Kertész Manó: A finnugor birtokos személyragozás némely használatáról 397

A FINNUG0E BIETOKOS SZEMÉLYEAGOZÁS NÉMELY HASZNÁLATÁBÓL. 403 -einer von seinen Záhnen ist láng' (uo. II. 48). Ve fteze tumori, ve p" e z e p'eksen cd a s eine seiner Enden ist von Eichenholz, das andere von Lindenholz' (uo. II. 68). Ve pil'ksénzé olgo'n kar, ombocesént' leyge'n kar fan dem einen Fusse hat er einen Schuh von Stroh, an dem anderen hat er einen Schuh von Lindenbast' (uo. I. 100). Cser. Olmése&e ik göráteme cefiém nál c

statt dessen nimm eines meiner lieben Hühnchen' (POBK. 4). Ik t ay amem nalen kaje cnimm einen von meinen Hammeln und geh' (GEN. 9). Ondé kurza parnazem nales, ik pü£em nales nun nimmt der alté seinen Finger, einen seiner Záhne nimmt er' (uo. 3). Ik piő es em luskes c

eine meiner Fesseln ist lose geworden' (uo. 22). Sofie&em jükta, ik piőeseéem lustára c

sie gibt ihm Tischbier zu trinken, und löst eine seiner Fesseln' (uo. 23). Ik üdrém fíutso kéceie tűrém türlá c

eine meiner Töchter brodiert Tag und Naeht' (POBK. 26). Tunam ik sateste ize ik parti a sem aze£e c

dann erst, im selben Augenblicke möcht er einen meiner Finger fassen3

(GEN.

50). Ik suret si, i k s uret sbrtúö c

das eine deiner Hörner ist von Silber, das andere von Gold' (uo. 40). Ik igedem kudalte c

eines deiner Jungen wirf ab'. Ik ijezem kudalta c

sie wirft eines ihrer Jungen herab' (uo. 34). Re^eS kum perce p o csey e c kitcen lupsal kolta áei Fuchs fasste sie an drei ihrer Schwanzfedern5 (uo. 35). Kok üderéem-at Aktalcezem-at kotsa "fresset zwei ihrer Töchter und Aktalce' (uo. 24). H. A partitivus-értelmű birtokos személyragozásnak van egy érdekes használata, a mely igen nagy terjedelmű alkalmazásánál fogva nyelvünknek szinte sajátságos karaktert ad és a legfeltűnőbb azon tulajdonságok közt, a melyek a magyart az indg. nyelvektől megkülömböztetik. Ez a jelenség a van, lesz igének személyragos alanynyal kapcsolt használata a bírás kifejezésére: Nekem van pénzem; az idén sok borunk lesz. Az indg. nyelvek ilyenkor a habén c

bír' igét használják és a birtokban lévő tárgy természetesen accusativusba kerül; de ha némely indg. nyelv alkalmazza is a létigét st, bírás kifejezésére, az a nagyon lényeges külömbség mégis