Nyelvtudományi Közlemények 43. kötet (1914)
Tanulmányok - Kertész Manó: A finnugor birtokos személyragozás némely használatáról 397
A finnugor birtokos személyragozás némely használatáról. i. Finnugor jelzős szerkezetek ez. munkámban kimutattam, hogy az ilyen szerkezetekben, mint egy darab kenyér, három ház jobbágy a mértékjelölő szó valóságos jelzője azon dolog nevének, a melynek részét vesszük; azért a mértékjelölő szó a fgr. jelző természete szerint változatlan marad s a mondatbeli viszony hordozója a jelzett szó lesz. Az indg. nyelvek ilyen esetben mindig partitivust használnak, s a fgr. nyelvekkel ellentétben a mértékjelölő szón vannak a különféle mondatbeli viszonyok kifejezve, a részekre bontott dolog neve pedig valóságos birtokos jelző: avec un morceau de pain; wir stossen an mit einem Glase guten Weines. Mármost azt az érdekes jelenséget figyelhetjük meg a fgr. nyelvekben, hogy az ilyen partitiv értelmű jelzős kapcsolatok a szerkezetnek minden változása nélkül felvehetik a birtokos személyragokat is, noha a birtokos személyragnak, éppen úgy mint az indg. birt. névmásnak a dolog természete szerint determinativ értelme van. Ezt a mondatot pl. Nagy Gaspar egy hordó borwnkath penznekevl meg itthatha (Lev. Tár I. 324) — németre így kellene fordítanunk: N. G. Hess ein Fass von unserem Weine unentgeltlich trinken. A birtokos személyragozásnak ez a partitivus értelmű használata a fgr. nyelvekben igen változatos alkalmazásban fordul elő s az itt következők meg fognak bennünket győzni marról, hogy az idetartozó jelenségcsoportok ennek a nyelvcsaládnak legjellemzőbb mondattani sajátságai közé tartoznak. a) Mértékjelzős szó birtokos személyraggal: Az tereket az Nyelvtudományi Közlemények. XLHI. 26
