Nyelvtudományi Közlemények 43. kötet (1914)

Tanulmányok - Beke Ödön: Finnugor határozós szerkezetek 161

FINNUGOR HATAROZÓS SZERKEZETEK. 235 magyar: A fejem odafagyott a jéghöz (Nyr. XXXIL 456). S a menyasszony az ablakba, odafagyott az ajaka (VIKÁR: A magyar népkölt. remekei II. 118). Sárga sarkantyús csizmája lábára van fagyva (uo. 118). O neky ruhay testééhez ees az sebokhőz ragattanak es fagytanak vala (Winkl.-k. 204). Ki al vala a nagh hidegre, es vizes ruhát magahoz hagga vala fagnia (Nád.-k. 84). Belefagyott az szó 'elállt a szava, bennerekedt; elhűlt' (Nyr. XLII. 298). B elefaggott, mint a fehérvári béka a kocsonyába (CzF.). A fiatal ember érezte, hogy halálveríték gyöngyözik a homlokán s oda is fagy a bőrére (MÓRICZ ZSIGMOND: Nyugat VII. 613). A' hazugság aj kamra ne faggyon, ha valamiben a' sinóron kivűl találnék vágni (SZEGEDI JÁNOS/ Nagy-Szárnyú Saskeselyö 18; id. Nyr. XLII. 162). Vér éb e fagyott*) ruháját zeni testéről levonyák (MAROSVÁSÁRHELI G. Evang. 307).**) fagyaszt finn: kylmi veitikán venehen, Ahin laivan lainehille ca kópénak a csónakját, Ahtinak a hajóját a hullámokra fagyasztja5

Kai. XXX. 171 | kylmá veitikán venonen, pursi lieto Lemminkáisen s elv áll e meren s eláll e, ulapalle aukeallef 'fagyaszd a kópé csónakját, a könnyűvérű Lemminkáinen dereglyéjét a sima tengersíkra, a nyílt tengerre P uo. 133 | kylmá kattilat tulelle, hiilet uunin li etos elle, káét naisen taikinahan, poika neitosen p ov éhen, uiarihin uuhen maitot v ats ahan hevosen varsa! 'fagyaszd a katlant a tűzre, a parazsat a kemencze kis tűzhelyére, a nők kezét a tésztába, a fiút *) Ma már elhomályosult e kifejezésmód eredeti jelentése, s azt mondják: vérbefagyba. **) De -ben raggal is; pl. Azon vérben fagyva tétetek el (KER. Pród. 428). Vérben fagiuan fekszik teste (BáthBúcs. 3). Ver eeb en fogywan halwa fekzyk (Erdy-k. 628, Nagysz.-k. 86). — A -ben rag azonban bizonyára ezekben is lativus-értékű, mivel a régi írások nem tesznek külömbséget a -ban -ben és -ba -be használata között. Az élő nyelvben u. i. a -ba -be rag lett általános mind lativusi, mind locativusi értelemben, s mármost, minthogy a hol? kérdésre felelő -ban -ben is -ba -be-nek hangzott, egészen összekeveredett a két rag írása, s olyankor is írtak gyakran -ban -ben-t, mikor a határozó hová? kérdésre felelt.