Nyelvtudományi Közlemények 43. kötet (1914)
Tanulmányok - Beke Ödön: Finnugor határozós szerkezetek 161
F.NXUGOR HATÁROZÓS SZERKEZETEK. 221 etet, itat, táplál finn: a) tulkoon siune ákkináiseen huoneesen, mind sinne syötán, juotan hánet c jőjjÖn egy idegen házba, ón ott megetetem, megitatom őt' Sat. I. 2 32. — (3) kerran havukká elátti hiiriáistuuppaa (hiiriáispöllöá) p esáán ""egyszer a héja egerészbaglyot etetett fészkében' Kans. I. 244. — észt: a) mind söödeti tupa ich wurde im zimmer gespeist' AHRENS II. 74. — P) kas téma toidab neid sinnaf ernáhrt er seine kinder dórt?' uo. 73 | kasfa toidab oma lapd senna? ua. WIED. EGr. 346.*) megszűnik, végződik, véget ér finn: a) johon taukossi sillá kertaa heidün puheensa a mivel megszűnt ez alkalommal beszédjük5 Sat. IV. 74. —• (3) metsün keskessá on niitty, niin sen verájálle oli jalet, vaan siihen loppuivatkin caz erdő közepén van egy rét, hát annak a kapujáig voltak nyomok, hanem ott véget is értek' uo. I. 150 | siihen loppui se nujakka cezzel végződött az a lárma' uo. 169 | siihen se juttu sopiikin loppumaan ezzel illik is ennek a történetnek végződnie' uo. IV. 33 [ siihen loppui hiiren virsi, katkesi katin tarina itt végződött az egér éneke, megszakadt a macska története' Kant.3 II. 196 | siihen loppui se tarina cezzel véget ért az a történet' Kans. I. 344 [ siihen ne veljeykset loppui 'itt vége szakadt a barátságnak' uo. 103 j tárna kun aukaisi suunsa, toinen heti työnsikin tulisen rauta-harkon hánelle kulkkuun, niin ei vuotellut enaá, loppui siihen 'ez, mikor kinyitotta a száját, a másik rögtön belelökte a tüzes nyersvasat a torkába, hát nem várt többet, vége lett ott' Sat. I.2 18 | ei ruoka syöden lopu, vaan saamattomuuteen nem. az által lesz vége az eleségnek, ha megeszik, hanem ha élhetetlen az ember' Sananlask. 910 | (déli Hámé) se loppuu sinne Hi'rsjárv elles^si caz [az út] Hirsjárvinél végződik' KANNISTO : Suomi III. j. XX. *) Vö. mordvin: E. cl pas alov tirazan, mon kov pas alo kaétoian f unter dem sonnen-gotte bin ich (ja) geboren, unter dem mond-gotte bin ich (ja) herangewachsen' PAAS. I. 164 (t'rams, türams, tijams 'ernáhren' Chrest. 1148. sz.).
