Nyelvtudományi Közlemények 43. kötet (1914)
Tanulmányok - Kertész Manó: Finnugor jelzős szerkezetek 1
FINNUGOR JELZŐS SZERKEZETEK. 9 captivitate' (KÁR. Bibi. III. 37); ki aprólék dologban alnoc, fö dologban is tökéletlen (Mon. Ápol. 309); aprólék bűnöknek rosdájával megmotskoltatott (Pós. Igazs. I. 146); azelőtt az ispánok szoktak volt az falukon ajándék nyesteket vagy rókát szedni (M. Jogt. Emi. III. 60); ajándék lónak nem nézik a fogát cgeschenktem gaul sieht man nicht ins mául'; nyáladék ember (Nyr. III. 427); sírt vele minden hős: de legott Czerkónak nevetett, hogy törpe s ily habarék szónok (AR. II. 339). A főnévnek ez a gazdag melléknévi jelzőszerű használata könnyen érthetővé teszi azt az indogermán nyelvekben szinte elképzelhetetlen j'elenséget, hogy a jelzős főnév is lehet egy másik főnévnek jelzője: Hat ezer iffiu legény fogoly küldetett Achájába rabul munkára (ZVON. Post. I. 186); az hetven esztendős ag lant barátok magokhoz hasonló kofa apátzákat vennének (PÁZM. Kai. 313); ki hihetné, hogy egy Papban annyi csalárdság szorulhatna, mint ebben a nagy aglant Sámbárban (Pós. Választ. 235); fejetlen láb tudományoknak eggyben zagiuálása (BÁL. Cslsk. 23); három dolgot igér a ti feietlen láb irástok (uo. 39); mit ér az ily anyámasszony legény (TOMPA, Fejér Kati); ej, megmérgelődik az őz, hogy egy ilyen macskabéka teremtés ilyen kicsibe veszi őt (Az őzhús ez. meséből); beteg asszony galambom (Népk. G-y. II. 49); két út van előttem, mejikön indűjak? két szép leány szeretőm, mejiktől búcsúzzak (KRIZA, Vadr. 16); özvegy leány kis Szombathely, kuruezok mátkája (THALY, Adal. II. 142); tudom, ha megkérlek, oly nehéz dolgot ád az a sütni való boszorkány mostohád (AR. III. 301); az két emberen kivül az egynihányka közlegény katonánál több nem esvén el (MON. írók XVIII. 105); kedves udvari tó ember szolgája (KÖL. Idv. 5); a fejedelem a lengyel urakkal 's főember-szolgáival leült (THALY, ET. 71); megölette maga bátyját, Báthori Boldizsárt, kivel atyafi gyermek volt (KEM. Elet 18); edgyiknec az attya másiknac az annyával egy és atyafi gyermek (Com. Jan. 119). Vogul. Tapél-qjká E kwá-pV plris nüpél láwi C T. öreg így szól az Asszonyfia fiúcskához" (VNGy. II. 116); váta %um jamés ás ekém 'kereskedő ember jó atyácskám' (uo. IV. 41); janV %um üdém cöreg férfi atyám 3 (uo. IV. 74) aj a n yum sat ply ém 'fegyveres ember hét fiam' (uo. II.
