Nyelvtudományi Közlemények 42. kötet (1913)

Tanulmányok - Szinnyei József: A magyar magánhangzók történetéhez (I.) 1

8 SZINNYEI JÓZSEF. licu 1055 | Liptó : Lyptou 1230/83 (a falu czímszó alatt) | Margitét hn.: Zenthmargita 1256, Margytha szn. 1285 | Mária: mariat HB., Maria 1171/1234 k., Scenthraan'azygete 1234 | mid (NySz. MTsz.): mia HB. | Mihály: Michal 1210, 1221,. Mihal 1211, 1229, Michal 1135/XIII. sz. köz., Myhal 1252, 1278 stb. | Miklós: Miclous 1211, 1240 k., Zentmiklos 125G, Scent???iclos 1286 j Miké: Mico 1157, 1162, Micou 1171 (Ms

. 119),

Michou 1199, Micou 1221, ikftcftotí 1228, ikfycow 1252 stb. | Miskolc: Miscoucy ANON. cap. 31. | Nyitra: Nitria 1111, Nitra 1138 (Ma

. 121), Nitra ANON. cap. 33. 35. | piac < ol. piazza (MELICH: MNyv. VI. 116) | Piros hn.: P#ros 1237 (Cs. II. 159) | sima < tör. Hyrna (G. 117, 150) | Simon: Simon, Symon 1109, 1111, 1113, 1141—61, 1086/XIIL sz., 1135 XIII. sz. köz. (Ma. 205) | sirat (XIV. sz.: syrotiatu[c] KT.) | szil: zilu 1055, scilcuz 1225, Scyl 1251,55 stb. | szilva: Sciluasíee, Sciluas 1231, Scilovas, Sciloas 1234 | szirony < tör. *syrym (G. 123, 150) | szirt < tör. *syrt (G. 124, 150) [ szita <C8zl. sito \ Tihany: Tichon 1055 stb. (Ma.

129) | tűé < tör. Hylyy (G. 129, 144) | tik, tilt-: tilutoa, tiluvt HB. | tinó < tör. Hynay (G. 130, 144) | Tisza (Teza BesztSzj.): Tiscia 1083—95 (M2

. 29),

Tyscia, Thiscia, Thysiam ANON. cap. 9. 11. 16. | világ (velág, vélág, véíág, vélág[?], véíoág Palóczság, Dunántúl, Szlavónia, Alföld, Moldva MTsz.): világ HB., Vylagus ímons) 1275, Wylagusberuk 1289/91 | Vilmos • Wilmos 1211 | virág {verág, verág, verág Palóczság, Csallóköz, Baranya m., Moldva MTsz.): Vyragus 1237 j zsidó: Sydou 1244, 1280 | Zsitva: Sytua, Sytuua ANON. cap. 35. 37. Ez korántsem valamennyi adat; van még több is. Teljességre egyáltalában nem törekedtem, még a rendelkezésünkre álló adattárakat sem aknáztam ki teljesen. Szükségtelen volt, mert a fönnebb elsorolt adatok is elegendők annak a bizonyítására, hogy a nyiltabbá-válás nem volt általános. Hiábavaló is lett volna, mert valamennyi adat azokban sincs meg, már pedig a nyiltabbá-válás megtörténtének és elmaradásának számarányát csak valamennyi adat ismerete alapján lehetne megállapítani. Valamennyit ismerni pedig teljes lehetetlenség; nemcsak azért, mert nincs mind följegyezve, hanem azért is, mert nem mindenik adat néz reánk olyan nyilt arczczal, mint a fönnebb fölsoroltak, hanem lappanganak közöttük álarczosak is. De erről később. Most vegyük sorra a szóbanforgó hangokat.