Nyelvtudományi Közlemények 42. kötet (1913)

Tanulmányok - Ramstedt G. J.: Egy állítólagos mongol-török hangtörvény 69

EGY ÁLLÍTÓLAGOS TÖKÖK-MONGOL HANGTÖRVÉNY. 71 régi kultúrnyelvből vette a szót, mert az ázsiai nomádok tyúktenyésztéssel nem foglalkoznak (vö. pl. arab degaga, degagat 'coq, poule' (HALÉVY, Bevue de l'bistoire des religions, XXII. k., 1890, 289—301. 1.), vagy < kínai, vö. zuc. (GRUBE) tH-huő, mandzsu coko (< Hi-kő). A mongolból való az alt. taqa 'tyúk5, s a második szótag vokalizmusa miatt a kojb. kaz. (CASTRÉN) takiak, tokák, tagak id. 4. oszm. topraq 'föld3

~ mong.

Howusun > kaim. tösn, kh. fős 'por' es mong. *towuram > kaim. tförm 'por'. Mong. sibar, kh. burj. saivvr, burj. diai. sabvr, kaim. sawr tulajdonképpen 'lehm als matériái zum bestreichen, stuck' < siba-, kh. kaim. saw-, burj. diai. sah- 'agyaggal bekenni' = tör. *syba-, csag. suaid. Ez a szó a mongolban sehol sem kezdődik c-vel. 5. oszm. táp 'egyensúly', düy, dán id. = mong. tey 'a teve egyik oldalán levő teher' s ebből 'köteg, csomó'. A mong. cey, kh. tsey, kaim. tsey 'ár' kínai jövevényszó. 6. oszm. tayaq, rendesen day 'csoda'; ide tartozik a mong. taysug (<ujg. taysuq) 'csodálatraméltó, rendkívül finom'; mong. ciyna- (< titfla) 'hallgatózni, hallani' = ótör. tiyla- 'hallani', tör. (hangutánzó) tyy 'halk hang' (így KATÁNov) vagy kínai tiy 'hallani' (1. KAMSTEDT, Verbstammbildungslehre, Helsingfors, 1912, 80), mong. ciygina- 'csörögni' hangutánzó (1. Verbstammbild. 67); egyik sem tartozik a tay 'csuda' szóhoz. 7. oszm. támiz 'tiszta' a többi törökségben nem ismeretes; a mong. tör. ceber egészen más szó. 8. oszm. törd, ótör. ujg. törü, mong. törü, mong. négyszögírás tö-rö 'kormányhatalom' nem tartozik a mong. sigü-büri, kh. svlwar, kaim. süivr, mong. sigü-lte, kh. émrfa, kaim. sültü

'megszűrés, megvizsgálás' szóhoz, mert a mong. sigü-, kh. burj. svi-, kaim. sü- (> tel., sor sü-) és a másodlagos sigü-r-, kh. burj. sw-, kaim. sur- jelentése 'szűrni, rostálni; fésűvel, körömmel, gereblye vei vagy hálóval végighúzni, gereblyélni, seperni' stb., mint jogi műszó 'jogi ügyet bírálva tárgyalni, vizsgálni', a melyben mong. *siivür- — tör. *sipür- (> sipir-, süpür-) 'seperni' azonosak. A *cübári alak lehetetlen. Egyetlen példát sem fogadhatok tehát el s éppoly kevéssé azt a nézetet, hogy mindezekben az oszmanli szókban t és nem d volna a helyesebb vagy gyakoribb. így tehát az oszm. t ~