Nyelvtudományi Közlemények 42. kötet (1913)

Tanulmányok - Paasonen Henrik: A magyar nyelv régi török jövevényszavai 36

60 PAASONEN HENEIK. ben előadta röviden, s egy magánbeszélgetésben bővebben is kifejtette indokait, a melyek alapján arra a biztos következtetésre jutott, hogy éppen ellenkezőleg, mint a hogy eddig hitték, éppen az L és az r az eredetibb hangok, s a megfelelő csuvas és mongol sziszegők később keletkeztek.1

) A 70. §. szerint az őstörök szókezdő *j-nek a magyarban három megfelelője van: 1. 0, 2. gy~, 3. sz-. Az első megfelelés jelentkezik az ír (írok), vö. oszm. stb. iaz-y csuv. sir-; író 'buttermilch', vö. bask. jád-, kaz. jáz~ ^buttern3

esetekben. A szerző véleménye szerint kétségtelenül magánhangzós kezdetű ócsuvas *yr- és ¥

yray

alakokra mennek vissza, s véleménye támogatására idézi EADL. 244. és 247. §.-t, a hol több eset van felsorolva, midőn a szókezdő j- lekopik vagy magánhangzóval kezdődő szó elé j járni a legkülömbözőbb török nyelvekben különféle magánhangzók előtt, egyebek közt y előtt is. A csuvasból azonban egy példa sincs felemlítve, s ezért pótlásul hadd említsem meg, hogy a mai csuvas nyelvben csakugyan van egy eset, a hol a j- az eredeti a-ból keletkezett i előtt lekopott: csuv. iran 'holnap' valószínűleg = oszm. ujg. krim. kaz. EADL. jaryn r

morgen; (kaz.) zukünftig';

2

) e példának azért is több bizonyító erőt tulajdonhatunk, mint a szerző által felhozottaknak, mert itt — éppúgy mint a szóbanforgó jövevényszavakban — csakugyan őstör. ¥

ja- > csuv. ¥

ji- megfeleléssel van dolgunk, míg ellenben a EADLOFF felhozta többi török nyelvi példában őstör. *jy-vél (vagyis, a mint előbb próbáltam bizonyítani, ¥

j§-Yel). Mind ezek ellenére a magam részéről nem vagyok teljesen meggyőződve a szerző magyarázatának helyességéről,8

) különösen azért, mert a felhozott esetekben a j- eltűnése i előtt egészen kivételesnek látszik. Nem lehetne-e talán arra gondolni, hogy *) Természetesen ezek az altáji hangok bizonyos fokig külömböztek azoktól az l és r hangoktól, a melyek az egész nyelvterületen megmaradtak liquidáknak. 2) Már

ASMABIN MaTepiaJibi 99. 1. megemlíti ez esetet. 3) Mintha a szerző maga is ingadozott volna, hogy a szóbanforgó esetekben milyen ócsuvas alakokat tegyen fel. Itt, valamint a Szójegyzékben (87—8 1.) ócsuv. *yr- és *yray alakokat találunk, de 144. 1. szerint: m. ír < *jyr-, író < ¥

jyray.