Nyelvtudományi Közlemények 42. kötet (1913)

Tanulmányok - Paasonen Henrik: A magyar nyelv régi török jövevényszavai 36

A MAGYAR NYELV RÉGI TÖRÖK JÖVEVÉNYSZAVAI. 51 terült a magyarba: szérű< ócsuv. *sürüf ~ gyürű<.óc8uv. ^gürü?; vö. csuv. éörd, sere, sírd 'ring', oszm. jtizük id. stb. Azt hiszi, hogy a szó eredeti jelentése a magyarban valószínűleg 'ring' Tolt, s bizonyítékul PÁZMÁNY (Préd. 749) következő mondatára utal: «az állóvízbe ha egy kovetskét vetünk, elsőben kisded kerekded szűrűt indít.» Nem értem, hogy az idézett mondatnak mennyiben volna bizonyító ereje; ha a szüríí szót itt PÁZMÁNY 'gyűrű, karika5

értelemben használná, akkor mire való a

kerekded jelző; — a gyűrű csak nem lehet szögletes! 200. teker r

drehen, winden' < ócsuv.

*tdkár-, vö. oszm. kirg. PIADL. dávir- 'drehen, wenden, umkehren, zurückkehren'; •csuv. tav§r-, tar- 'wenden, umkehren, aufrollen5

stb.; mong. Kow. teyere- 'tourner, retourner, revenir sur ses pas5

. — A szerző egyáltalában nem veszi figyelembe, hogy ez egybevetést menynyire megnehezíti a magy. -k-, a mely itt egészen kivételesen az őstörök *-g- képviselője volna, vö. a könyv 54. §.-t. Az ócsuv. Hdkdr- erőszakosan szerkesztett alak. 211. tőr 'schlinge, fallstrick5

< ócsuv.

Höyür, vö. csag. VÁMB. ujg. tar. oszm., KADL., kkirg. KSz. III, 117 tor 'netz zum vogelfangen'; kirg. tora id.; mong. Kow. toyur, tor 'filét, grille, treillis'. — Megjegyzem, hogy a szó megvan a mordvinban is, nyilván mint csuvas jövevényszó, s így a mellett bizonyít, hogy a csuvasban a szó valamikor csakugyan megvolt: mdM. tuvSr, mdE. tuvor, tuvur fogó, kelepcze rókák, nyulak stb. fogására' (a szó megvan már EEGULY moksa-mordvin gyűjtéseiben is, 1. BÜDENZ, Moksa- és erza-mordvin szótár, NyK. V, 197 : 'néminemű nyulfogó5). A mordvin alak is, habár mélyhangú, igen szépen megmagyarázódik egy olyanféle ócsuvas alakból, mint a milyent GOMBOCZ feltesz, vö. PAASONEN, Die türk. lehnw. im mord. (= SUS. Aik. XV, 2) 16, 17. III. (A. liangok megfelelése.) Úgy látom, hogy a szerzőnek hibás fogalma van egyes -csuvas és tatár magánhangzókról,*) s így egyes őstörök magán*) E megjegyzés részben WICHMANN munkájára is áll: «Die ischuw. lehnw. in den perm. sprachen (= SUS. Tóim. XXI), vö. kül. a 28. 1. (30. §.) és 33. 1. (38. §.). 4*