Nyelvtudományi Közlemények 42. kötet (1913)

Tanulmányok - Sarkadi Nagy János: Az északi-osztják nyelv igeneves szerkezetei - II. 427

Az északi-osztják nyelv igeneves szerkezetei. (Második közlemény.) III. A verbum finitum gyanánt használt igenév. Az igenévnek eddig tárgyalt jelzői functiója mellett gyakori az a használata is, hogy személyragokkal, esetleg a nélkül, verbum finitumot helyettesít. Ilyen személyragozott igenév egyrészt visszaható és szenvedő, másrészt cselekvő jelentésű befejezett cselekvést fejez ki. Az igenév e két külömböző jelentésű használatának, t. i. hogy egyrészt cselekvő, másrészt pedig hogy visszaható és szenvedő ige szerepét töltheti be, más-más lélektani oka van, a mint WUNDT kifejti. A reflexiv-passziv jelentést következőleg magyarázza: «Indem sich bei dem Übergang der activen in die passive Form das Subject in ein Object umwandelt, auf das sich die Handlung bezieht, wirkt diese Objectvorstellung, gerade so wie bei den transitiven Verbalbegriffen, auf die Vorstellung der Handlung selbst, mit der sie zu einer einzigen Vorstellungseinheit verbunden ist, objectivierend zurück: der Vorgang wird als etwas Gegenstándliches aufgefasst*).*) A befejezett és a múltban történt cselekvés kifejezésére használt nomen okát pedig ezekben találja: «Schon im Bewusstsein schlieszen sich vorgangene Erlebnisse, im Unterschiede vom unmittelbar Wahrgenommenen, mehr zu einem simultaten Gesammteindruck zusammen. Vor allém aber ist es der Effect der vollendeten Handlung, der namentlich in den Falién, wo sie auf Objecte gerichtet ist (beim Transitivum) oder wo sie als Affection eines Objectes aufgefasst wird (dem Passivum), als *) Völkerpsychologie. 1900. I. 141. 29*