Nyelvtudományi Közlemények 42. kötet (1913)

Tanulmányok - Paasonen Henrik: A magyar nyelv régi török jövevényszavai 36

\-l PAASONEN HENK1K. első szótagbeli tör. tí-nek a magyarban számos esetben palatális magánhangzó felel meg, a kéttagú szavakban rendszerint e (=e), s a szerző ebből le is vonja a 154. lapon azt a határozott következtetést, hogy «kétségtelen, hogy az *d > a hangváltozás a csuvasban a magyar-török érintkezések után ment végbe». Ha még ehhez hozzáveszszük, hogy a magyarban g van a várható k helyett (vö. az 50. §.), a szó csuvas eredetét több mint kétségesnek kell mondanunk. 9. ártdny (artan OklSz., NySz.), vö. sor. EADL. arlan 'castrirt', a. at c

Wallach\ ebből:

arla- c

castriren' = alt.

RADL. arla- 'reinigen, sáubern, rein machen', vö. szag. kojb. RADL. arda- <'? sor., szag., oszm., ujg. RADL. ary- f

sich reinigen, rein werden, sich rein haltén'. Az egybevetés, mint a szerző maga is megjegyzi, MUNKÁCSI-tól (NyK. XXXII, 275) származik, a ki a feltett -rl- ~ -rt- hangcsere példájaképen az alt. RADL. drtd- <-«•» tuba RADL. arld'satteln' szóra hivatkozik. A szerző maga sem kisérti meg a feltett csuvas alak -rí-jét máskép magyarázni meg; pedig abból, hogy egyes keleti török nyelvekben és a jakutban az eredeti török -rl-, úgy látszik, -rd- ill. -rt-xé változott (vö. RADLOFF, Phon. 412., 421., 423. §.), éppen nem következik, hogy ez a hangcsere megvolt a csuvasban is, a melyben éppen ellenkezőleg, a mint RADLOFF (422. §.) is megjegyzi, az eredeti -rl- hang.csoport változatlanul megmaradt.*) De a csuvasban, úgy látszik, másféle származékigét lehet feltenni, a melyre a magyar szó csakugyan visszavezethető, ti.: *art- < *artt- < *ar-l-t- (vö. oszm. aryl- cgesund werden'), vö. csuv.

ihr? 'élő, élénk', íhvdl'fölelevenedni', tfort- < ihrtl- < íhr-l-t- megeleveníteni' ~ kún RADL. tiri (ujg. tar. tirik) c

lebendig, lebend, belebt'; kirg., kún, ujg. stb. tiril- 'lében; wiederaufleben', kirg. tirilt- (sor. tirit-) 'beleben'.**) Ilyen korábbi csuvas *artt- alakra utal a mordvin (mdM.) ar't§- c

castriren' alak is (saját gyűjtéseimből), a mely kétségtelenül csuvas jövevényszó : mdM. -r't- < *-rív

- (-*ríí-), nem pedig <*-rí-, vö. md. kardo, karda Viehhürde' < csuv. karDa< *karta u. a. vö. zürj. karta. *) Vö. gyarló (78. sz.), tarló (199. sz.). **) Vö. még ASMAEIN, MaTepiajiH ^JIH H3CJI. ÍVB. H3., 303—4.1.