Nyelvtudományi Közlemények 42. kötet (1913)

Tanulmányok - Paasonen Henrik: A magyar nyelv régi török jövevényszavai 36

38 PÁASONEN HENEIK. A szerző részletes bírálat alá veszi a hölgy, hiúz és hagyma szavakat, a melyek véleménye szerint egyedül érdemelnek figyelmet a MUNKÁCSI feltevése mellett felhozott bizonyítékok közül, s erős hangtani érvekkel bebizonyítja, hogy azokat a mongol nyelv segítségével sem lehet megfejteni. A szerző nyilvánvalólag már nem vehette figyelembe WicHMANNnak a hölgy s alulírottnak a hagyma szóról írt czikkét, a melyek a Nyelvőr 1912-iki évfolyamában jelentek meg, s a melyeknek eredményei után már teljesen kizártnak tarthatjuk a szóbanforgó szavak mongol eredetének lehetőségét. Mindamellett lehetséges, hogy a mongol jövevényszavak kérdése még nem érett meg arra, hogy levegyék a napirendről. Két szóval, a homok és harang szavakkal szemben pl. talán még lehetnének kétségeink; a magyarban csupán e két szó kezdődik h-val, s így átadó nyelvi /-kezdetű alakokra utal, holott az őstörök *k nak (GOMBOCZ szerint összesen 17 esetben) a magyarban is k- felel meg, a miből G. a 47. §-ban azt következteti, hogy a *£- > X~ változás a csuvasban a magyar-török érintkezések után ment végbe. Figyelembe veendő az is (bár magában véve nem sokat nyom a latban), hogy az előbbi szó a mai csuvasban ismeretlen; 'homok' csu vasul yjjdr. A harang esetében meg a magyar szó jelentése az, a mely csak a mongol szóéval egyezik (mong. Kow. -/aranya 'une grandé cymbale d'airain'), míg ellenben e jelentés a csuvasban és a többi törökségben tudvalevőleg ismeretlen, habár a szó széltére el van terjedve (csuv. -(oran, /urán; oszm. ad. csag. krim. kaz. mis. kirg. bar. alt. tel. uor. leb. szag. kojb. kacs. tar. EADL. kazán 'késsel5

,, kún chaxan 'caldarium'). A mi a hangmegfeleléseket illeti, a. mai csuvas n lehet ugyan korábbi n képviselője, s ez a hang a keleti fgr. nyelvek régi csuvas jövevényszavainak tanúsága szerint az ócsuvasban még megvolt (vö. WICHMANN, Die tschuw. Lehnwörter in den perm. Sprachen = SUS. Tóim. XXI, p. 22—3); csakhogy az ilyen esetekben, úgy látszik, az eredeti 2?-hang a többi török nyelvekben is (vagy legalább egyikében-másikában) előkerül, míg ellenben a szóbanforgó esetben az egész török nyelvterületen csak n-t találunk.*) Nem túlságosan valószínű. *) Vö. cDer Name der Stadt Kasán» ez. czikkemet, FUK VT. 111-4.