Nyelvtudományi Közlemények 42. kötet (1913)
Tanulmányok - Beke Ödön: A finnugor szóösszetételhez 345
352 BEKÉ ÓDON. 5. Votják. (MŰNK.) nil-pi, Kaz. nil-pi 'gyermek5 , (WICHM.) G. U. nil-pi, I. niui-pi ckinder'; U. auch 'kind' (nü 'leány', pi 'fiú'). — Képzős és ragos alakokban : nilo-pijo 'gyermekes' MŰNK. VNH. im. 2 a); nilo-pio uo. 4, 5 | nili-pid 'gyermekem5 uo. dal. 193 a) | MU. njm-piiez 'gyermeke3 WICHM. SUS. Aik. XIX. tm. 175. npiíiz piiez 'gyermekei' XI. d. 141, niliz-piez 'gyermeke' MŰNK. VNH. 118, Kaz. néléz-piez ua. uo. d. 209 | Kaz. nélmé-pimé 'gyermekünk' 88 p. | niljosi-pijosí 'gyermekeim' 118 (vö. B. nifjose pijoss 'meine töchter und söhne' WICHM. SUS. Aik. XIX. 180) | nél-pijáz 'gyermeket' MŰNK. VNH. 88 | nilmá-pima 'gyermekemet' im. 1 a) j nymáé pide 'gyermekeidet' WICHM. SUS. Aik. XI. bm. 21 | nilza-pizá 'gyermekét' MŰNK. VNH. 80 | nél-pijosmás gyermekeinket' 89 | nílin-piján 'gyermekkel' im. 1 a), néián-2>iján ua. 169 p. • nilinim-pijánim 'gyermekeimmel' im. 2 b) j njltnjz piiemz 'mit unseren kindern' WICHM. SUS. Aik. XI. im. 29 | nilli-pili 'gyermeknek' im. 1 b) | nttidli-pijedli 'gyermekeidnek' im. 2 a) | nilizli-puzli 'gyermekeinek' 118 p. (MŰNK.) Kaz. ataj-babaj 'ősök, elődök' (ataj 'atya', babaj 'nagyatya'); ataj-babaiédn-ik 'már ősatyáink idejétől fogva'. (MŰNK.) ataj-anaj 'szülék' (anaj 'anya'); ataj-anajtám árva. *) (MŰNK.) Kaz. ayaj-vén 'fiútestvérek' [ayaj 'bátya', nén 'öcs'); ayajo-vino 'testvérek, atyafiak'. (MŰNK.) Sar. Glaz. nuno-vin 'atyafiak, fitestvérek': nunovinjos (plur.); nuiio-vino id. (nun, nuna, ntinaj 'bátya'). (WIED.) agaio nuno 'brüderlich; von álteren und jüngeren brúder, gebrüder' Gramm. d. syrj. spr.3 105. (MŰNK.) koéo-kiuaka 'ragadozó madár' (koéo "szarka', kwaka 'varjú') VNH. bűv. 130. (MŰNK.) Sar. Glaz. tilo-burdo 'szárnyas állat, madár"; (WICHM.) Jel. tilo-burdo, tiyio-burdo 'vogeP (tllo 'tollas', burdo *) Vö. G. ok tais, mumij os% aijosí tais vandi'zí ug! 'oh weh, meine eltern habén es ja erstochen' WICHM. SUS. Aik. XIX. 150.
