Nyelvtudományi Közlemények 42. kötet (1913)
Kisebb közlemények - Melich János: Adalék a magyar szótárirodalomhoz 342
KISEBB KÖZLEMÉNYEK. 243 dicitur. Vng. Boka, tsivd». A következő jelentés így van visszaadva: «Item ludi genus». Ez a jelentése a szónak CALEPiNUsban nincs magyarul értelmezve. A harmadik jelentés ez: «Est item Astragalus . . . herba quam Montanum vei rusticum cicer appellamus». Ez a jelentés sincs CALEPINUS egyetlen kiadásában sem értelmezve, s e tekintetben hibás a NySz. idézete. Szótáraink az astragalus szónak e három jelentése közül vagy csak az elsőt, vagy pedig az elsőt és másodikat értelmezik, tehát így: GyöngySzótTör. Astralagus — Az lábadnak Iszey | MA: Astragalus — Boka, Cződ, Bótkő | PP.: Astragalus — Vörfély, Kotzka. Item. Boka, Tsőg, Bötkő (így valamennyi kiadásban). A XIX. század elejéig megjelent növénytani munkák, a mennyiben az Astragalus bennük előfordul (1. pl. Magyar Könyvház 1783. I. 405 stb.), magyar bóka nevet nem ismernek (neve itt Hólyaglóborsó, édes lencseköröm). A m. boka szónak (== os pedis) mármost van bóka ejtésváltozata is. Ezt találjuk MA.1 , 2 , 3 , PP. 1 , 2 magyar latin részében így: Bóka: Astragalus. A szó tehát itt «bokacsont»-ot jelent. Tudvalevő dolog mármost, hogy PP. szótára 1707. évi kiadásának m -lat. részét (innen az 1782, 1801. évi kiad. is) FELMER MÁRTON erdélyi szász pap értelmezte németül. A kortársak a német értelmezéseket végtelenül hibásaknak találták, 1. erről MELICH, M. szótárirodalom 185. — A bóka eset mármost azt bizonyítja, hogy FELMER nem a magyar, hanem a latin szavakat értelmezte, s hogy magyarul aligha tudott. Ebben az 1767. évi kiadásban Bóka alatt ez van: «Bóka : Astragalus, Ein Würffel, W ü r f f e 1 k r a u t, S p i n w i r t e 1» (így az 1782., 1801. évi kiadásban is). — A Magyar Füvészkönyv szerzői mármost a német értelmezést, a mely tulajdonkép a lalin szó fordítása, egyszerűen rávonatkoztatták a magyar szóra is, s így ráfogták, hogy a bóka is jelenti az «astragalus* növényt (1. 1807. évi kiad. 420). 1807-től fogva aztán a bóka irodalmunkban növénynév is, pedig kétségtelen, hogy a mint a m. boka sohasem jelentett ajátékkoczká»-t, úgy alakváltozata a bóka sohasem jelentette az «asiragalus» növényt. A bóka tehát FÖLDI és FAZEKAS félreértéséből keletkezett, irodalmi úton terjedő műszó. III. KRESZNERICS FRBENCZ Magyar szótár-áró\. Ismeretes dolog, hogy KRESZNERICS FERENCZ Budán 1831-ben megjelent «Magyar szótárs-a első sorban nyelvtörténeti mű. Vannak ugyan a műben saját gyűjtötte tájszavak is, rendesen így: «Hallottam Sághon» (vö. pl. búkra alatt: búkra van a' hordó' eleje. Hallottam Sághon a' Borfejtőmtűl 1825. Máj. 11. Item '1818 Jul. 6.-án stb.), de ez mind édes Kevés ahhoz az anyaghoz képest, a melyet régibb írókból, szótárakból 33*
