Nyelvtudományi Közlemények 42. kötet (1913)

Tanulmányok - Sarkadi Nagy János: Az északi-osztják nyelv igeneves szerkezetei - I. 250

AZ ÉSZAKI-OSZTJÁK NYELV IGENEVES SZERKEZETEI. 269 E) Az infinitivus egyéb használata. SIMÖNYI Zs. eredethatározónak nevezi a f é 1 é s t, rettegést, szégyenkezést stb.-t kifejező igék mellett álló főnévi igenevet.1

) Ilyen szerkezeteket találunk az osztjákban is: lou ioy o-lv y da paldl 'bemenni fél' Nyelvt. I. 803;

manemna uantta sal ösdn 'nekem téged látnom fáj' Nyelvt. I. 12216; louel uantti sati iisat 'neki látni sajnálatra méltók voltak' Nyelvt. I. 1817. Figura etymologica. A magyar nyelv hasonló szerkezeteit SIMÖNYI ZS.,2

) SZEGLETI I.,

8) a vogulét pedig PÓLAY V.4) tárgyalja: iilfiaiddá ázat arí iil fial dl 'feltámadni ugyan nem támad fel' Nyelvt. I. 85t2;

uelta /odi kus ueUdm 'megölni ugyan megöltem' Nyelvt. L 10715

. Mértékhatározót fejez ki a főnévi igenév ebben a két mondatban: yoidal kutna am'filál yiuéldli i-yalda naudrht 'miközben így fekszik, ebeit uszította, azok egy halálig iramodtak' Nyelvt. I. 26u;

i-yvlda Ivskdsem 'egy halálig odavetem' Nyelvt. I. 1319. Ezekben a kifejezésekben az

i 'egy' számnévnek ugyanazt a megszorító és erősítő használatát látjuk, mint a magyarban. Végre felkiáltásokban szerepel az infinitivus; infinitivus exclamationis : madi pá pattá! 'még fázni' Nyelvt. I. 1024. 2. A -t-képzős melléknévi igenév. A -í-képzős melléknévi igenév leggyakrabban a folyó cselekvés igeneve. Használata nagyon kiterjedt, mert kifejezheti a cselekvőt, a cselekvés tárgyát, a cselekvés eszközét, a cselekvés helyét, a cselekvés idejét. Az igenévnek mind ezt a jelentését külön fogom tárgyalni. A példákat pedig a szerint fogom csoportosítani, hogy az igenévnek van-e vmi előtagja vagy nincs. x) MHat. I. 24. 2) MHat. II. 299. 3) A főnévi igenév Arany J.-nál. Nyr. XXXIV. *) A vogul infinitivus. NyK. XXXV.