Nyelvtudományi Közlemények 42. kötet (1913)

Tanulmányok - Sarkadi Nagy János: Az északi-osztják nyelv igeneves szerkezetei - I. 250

AZ ÉSZAKI-OSZTJÁK NYELV IGENEVES SZERKEZETEI. 267 részek közül pedig az alany és az állítmány van egymással a legszorosabb kapcsolatban. Minthogy pedig a személytelen igéknél épp a logikai alany hiányzik, a nyelvérzék a mondatalkotás általános törvényétől indíttatva keresi és kifejezésre akarja juttatni a logikai alanyt. Ezért az infinitivus, a mely az említett kifejezésekben eredetileg csak a lehetőség vagy szükségesség irányát jelölte, lassanként a nyelvtudatban azonos lett a lehetőséggel és szükségességgel, vagyis a nyelv a lélektani alany helyett az infinitivust alkalmazta mint logikai alanyt. Az inf.-nak alanyi használata minden nyelvben szokásos. A finnben is közönséges a: pitáá, taytyy, tarvitsee. tulee, sopii, kelpaa, kaskee személytelen igék mellett,*) pl. Siniin tulee olla ahkera. Niin ei sovi sanoa. A vogulban az inf. alany gyanánt leginkább az éri 'kell', rq,wi 'szabad', táji 'illik', tuti 'lehet' személytelen igék mellett használatos.**) Az osztjákban leggyakrabban a másl 'kell' ige veszi maga mellé az inf.-t alany gyanánt. Egy mondatban e személytelen ige első személyben fordul elő: nvyen uelda máshrn 'téged meg kell ölnöm' Nyelvt. I. 39r 1. Személyragtalan tárgygyal kapcsolatos infinitivus: sebán kast a masl 'sámánt kell keresni' Nyelvt. I. 228;

öy§l legát ti másl 'szánt kell készíteni' Nyelvt. I. 36t3;

si ney%oi nvtta masl 'ezt az embert most segíteni kell' Nyelvt. I. 74t;

kádi le gáttá masl 'a macskát kell azzá tenni' Nyelvt. I. 78u;

nöm-dr keuyatna pondi masl 'kerek kőházba kell tenni' Nyelvt. I. 1767; iú/ ÍVJ á-tálda masl 'fát kell összehordani' Nyelvt. I. 1787; si mouna tudd1

)) idy'k esllta masl

'erre a földre tüzes vizet kell bocsájtani' Nyelvt. I. 1806;

tárni uelda masl 'ezt meg kell ölni' Nyelvt. I. 1787. 2. Birtokos személyragos tárgy: tandal-igi tám laidmna nvy sábdl-loudn pá séudrmoda masl 'Tandal-öreg ezzel a fejszével a te nyakad csigolyáját is el kell vágni' Nyelvt. I. 058; ittam louel idifk ilb(i) eudlt noyuida masl 'most tehát a víz alól fel kell venni' Nyelvt. I. 75; uaiiu %os-pelá másl tinid a 'vadunkat vmerre el kell adni' Nyelvt. I. 511S. *) E. N. SETALÁ : Suornen kielen lauseoppi. Helsinki. 1907. 92. **) PÓLAY V.: A vogul infinitivus. NyK. XXXV.