Nyelvtudományi Közlemények 42. kötet (1913)

Tanulmányok - Sarkadi Nagy János: Az északi-osztják nyelv igeneves szerkezetei - I. 250

266 SAEKADI NAGY JÁNOS. 'csak az Asszony-unokája bírja elhozni' Nyelvt. I. 2215;

toyldy uaina ioyStta an' uerdmla 'még a madár se tud hozzájutni' Nyelvt. I. 836;

ma-kemdm ney%oi aídn yundi ioutta ueritla 'magamfajta ember az atyádat hogyan tudta volna megölni5 Nyelvt. I. 163n. 4. Ugyancsak tárgyi functióban szerepel az inf. a tudást, képességet jelentő kurtl és yasl mellett. kurtl: a) Atnemható ige inf.-a: iasdm idma iidi kurdds 'kezem még nem tudott meggyógyulni' Nyelvt. I. 46]0;

malaina jfimni iida kur'sdn 'miért nem tudtál meggyógyulni3

Nyelvt. I. 1103. b) Átható ige inf.-a: oéta kurtsdl 'nem tudták megtalálni' Nyelvt. I. 7416;

%vm-iuy suyatti yodi-svyat kurtsalen 'a koporsót hogy is nem tudtad feltörni' Nyelvt. I. 77é;

nvy pa semdt amdsti uaidt uelda kurtsen 'te pedig a szem előtt ülő vadat se tudod megölni' Nyelvt. I. 162r %asl: a) Atnemható ige inf.-a: ma yundsi-^arti ivyta anl

x

a

^

€m

^n semerre se tudok menni' Nyelvt. I. 128;

ma lida an' /ass9m 'én enni nem tudtam' Nyelvt. I. 343;

tobardy yátna layda ant yasl 'a házba nem tudok bemenni' Nyelvt. I. 1033. b) Átható ige inf.-a: ma uantta an' yashm 'én nem tudom nézni' Nyelvt. I. 122;

katra pvraidtna sebem uerdi yassdn 'hajdanában varázsolni tudtál' Nyelvt. I. 2315;

Í9y'k-/ul uelda lou mazdr/ an' yasl 'vízi halat talán nem tud fogni' Nyelvt. I. 4312;

tam nelam ne jontti jonpm jol-álydl jontti yun ant ydstel 'ezek a nők nő varró varrásuk végét varrni tán nem tudják' NépkGy. 1781029

. D) Alanyi infinitivus. Az inf.-nak eredeti irányhatározói jelentése teljesen elhomályosodik az igenévnek alanyi szerepében. Az inf.-nak ez a functiója a személytelen igékkel való kapcsolatból indult ki; pl. 'lehet, kell megtenni'. Ezekben a kifejezésekben az inf.-nak lativusi értéke érvényesült eredetileg annyiban, hogy kifejezte azt, a mire, vagy a mennyire a lehetőség, szükségesség, tehát a tulajdonképpeni lélektani alany irányult és kiterjedt. A tudatban levő teljes képzet pedig, ha mondat alakjában kifejezzük, egymással logikai viszonyban álló részekre oszlik. E logikai