Nyelvtudományi Közlemények 42. kötet (1913)

Tanulmányok - Melich János: Néhány magyar jogtörténeti kifejezésről 239

NÉHÁNY MAGYAR JOGTÖRTÉNETI KIFEJEZÉSRŐL. 247 Tárgyi tekintetben pedig azt mondom, hogy a zbég szó X—XI. századi jelentése a csehben ez volt: 'kimenekült, kifutott, kiszökött' (vö. szerb-horv. uskok 'emigrant, der entsprungene5). Valószínűnek tartom, hogy az üzbégek hazánkba menekült, falunként letelepedett X—XI. századi cseh-morva szlávok voltak, a kik saját nyelvükön magukat a *zbég, *jzbég szóval nevezték, 8 ebből csinálta a magyar nyelv a maga hangtörvényeinek megfelelően az izbég ~ üzbég szót. Hogy e menekültek rabszolgák voltak-e vagy szabadok, azt a szó jelentése alapján eldönteni nem lehet. Szerintem e «menekültek» afféle hospites-nép voltak. Szent László Decretumának e szavai tehát: «Veniant et illi omnes, qui dicuntur wzbeg ad curiam .... Ilii quoque, qui dicuntur vulgo wzbeg» helyesen így fordítandók: «Jöjjenek az udvarhoz azok is mindnyájan, a kiket menekülteknek mondanak .... Azok is, a kiket közönségesen menekülteknek mondanak». Történészeink és jogtudósaink az üzbég szóval egynek tartják a XI—XIII. századi emlékeinkben előforduló uhug szót. így SZA.BÓ KÁROLY a KÉzAinál előforduló uheg szót iráshibának tartja üzbég (szerinte = özvegy) helyett (1. KÉZAI ford. 97. 1.). Ez ugyanazonságot más kutatók is vallják (pl. MAROZALI, 1. az egyetemi előadásai után készült jegyzeteket). En azt állítom, hogy az uhug szónak az üzbég-hez semmi köze; az uhug egészen más szó, s bár eredetét teljesen megfejteni nem tudom, mégis elmondom, mi az a pozitívum, a mit róla nyelvészetileg kétségtelenül meg lehet állapítani. A szóra öt külömböző adatunk van (négy ezek közül megvan az Oklevél-Szótárban); az adatok időrendben ezek : 1079—1080: Huius uero deliberacionis me§ .... Gurcu Strigoniensis comes .... Ábrahám uchuga .... testes habentur (FEJÉRPATAKY szerint az uchuga valami méltóságot, állást jelöl ez adatban) j 1131—41: Homines libertos quos wlgo vhvg uocant | 1135—1262. évi oklevél 1565. évi átiratában: Item Comes Lampertus homines quosdam nomine Bodyn, Stephan, Gyurka, Laurentium, Gellan, quos Hungari Uhng [tollhiba Uhug h.] vocant, pro anima filii sui Beyn, eodem tenoré seruire, currus trahere, sacare et métere constituit Ecclesise» (1. FEJÉR. CD. IX. 5: 105; az oklevélről szól KNAUZ, MonStrig. I. 86; itt a magyar 17*