Nyelvtudományi Közlemények 42. kötet (1913)
Tanulmányok - Melich János: Néhány magyar jogtörténeti kifejezésről 239
244 MELICH JÁNOS. episcopus, 1152 episcopi izbeg (1. OklSz.), 1156/1412 Izbegk episcopus. Mint láttuk, az üzbég ~ üzbék szónak mint tulajdonnévnek Üzbég «^> Üzbék mellett Izbék, Ezbég, Izbég változatai vannak. E különféle alakváltozatok azt vallják, hogy az az alak, a melyből a többi fejlődött, az i-vel való. Az i-ből fejlődött egyrészt ü, másrészt é. (Hasonló esetek : fireszt ^füröszt ^ fér észt j firdik ~> fürdik ^feredő j innep <-*•> ünnep ^ egyház stb.) Ha mármost e magyar nyelvtörténeti hangszabályosság alapján azt kérdezzük, hogy eredhet e a m. üzbég ~ üzbék ~ Izbék <~ Ezbeg a HüNFALVYtól közölt özbak (ez a helyes alak, L KADLOFF Wb.) török népnévből, azt kell felelnünk, hogy ez a magyar hangok fejlődésének története alapján lehetetlen. A magyar szó alapalakja, a melyből a többi fejlődött, iz- kezdetű. A török özbak szónak ilyen változata se ma nincs, se a múltban nem volt. Lehetetlen az átvétel a magyar szó á-je miatt is, a mely zárt é. A török özbak-beli a nyilt e; ezt támogatja aztán az is, hogy a m. bég (pl. Ali bég) szó, a mely török hódoltságkori szó, HELTAI műveinek tanúsága szerint (1. pl. Cancionale) nyilt hosszú e-vel volt meg, a mi a török vokalizmusnak megfelel. Ezek alapján állítjuk, hogy a m. üzbég (üzbék, Izbék, Ezbég) a tör. özbak-bő\ nem jöhetett. Vizsgáljuk meg mármost azt a nézetet, a mely szerint a szó szláv jövevény. Itt a következőket kell előre bocsátanunk : Van a szlávságban egy iz "ki-, -ból, -boT szó, nevezetesen: ó-egyh. szláv iz, ÍZT*, bolg. iz, szerb-horv. iz, szlovén iz, cs., t. z, lengy. z, or. iz, kisor. iz, z (1. bővebben BERNEKER EtymWb.). Ez az iz- összetételekben is előfordul. Egy másik szó, a mely itt tekintetbe jön, a bég% : bolg. bég c flucht', szerb-horv. Vtjeg (ua.), szlov. bég (ua.), cs., t. béh c lauf, flucht5 , lengy. Meg Mauf, or. bégi> lauf, kisor. b'ih ~lauf (1. BERNEKER EtymWb.). Látnivaló ebből, hogy a bégi> jelentése: c futás, szaladás, menekülés'. A szláv ÍZT> és bég% szavakból való összetétel izbegk, a melynek jelentése 'kifutás, kiszaladás, kimenekülés'. Ez az összetétel nem minden szláv nyelvben van meg, így pl. a szerb-horvátban ma nincs meg. Az összetételre csak ezek az adataim vannak: egyh. szláv (orosz szerkesztés, egy adat) izbegk f exitus' (Lex. p., SREZN. Mat.), szlov. izbeg 'ausweg, ausflucht' (PLETERS.), or. izbégi, "stillwasser
