Nyelvtudományi Közlemények 42. kötet (1913)

Tanulmányok - Ramstedt G. J.: Az #n hang a mongolban és a törökben 229

232 EAMSTEDT G. J. Másrészt a törökben az yq (yk) gyakran y (v. yg)-\é válik, s ez az eltolódás, úgy látszik, párhuzamos a q>y változással (aqa > alt. aya, jaqa > alt. jaya, köke're- 'kékülni5

> kirg. kögör-). De sem ez, sem amaz a változás nem ment végbe teljesen egy dialektusban sem, hanem csupán itt-ott mutatkozik különféle dialektusokban. Éppen ilyen az yg (vagy y) > y változás, mely mind kronológiailag, mind földrajzilag homályos. Lássunk néhány példát: mong. oyq^an c

szent, isten, istenszobor' = ujg. csag.

oyan 'isten'. mong. öyge-jin, kh. ijygn 'különféle (fajú v. színű)' = ujg. ögün, csag. öyün 'különféle, más'. mong. moyq.ul 'mongol' = csag. moyul, urj. möl. mong. soygina 'hagyma' (vö. kínai tsuy id.) = nog. oszm. csag. soyan id., alt. soyono, tel. oyono id. mong. maygir, maygir'sun vad fokhagyma' = alt. tel. payyr (tel. mayyr) id. mong. saygi'sun 'madárganéj', saygi- 'ganajozni (madarak)' = oszm. sayy (sanq) id. (kirg. saygyt- 'ganajozni (ragadozó madarak)5

< (?) mong.) Vö. még tör. basyyyz "fejetek" > kaz. basyyyz; tör. boldyyyz 'lettetek' > oszm. bolduuz. Ez a denazalizáczió az ujgur oyan után Ítélve már régi. Azt lehetne gondolni, hogy miután az yg >y változás a törökben végbement, a mongol ya,-t, legalább egyes dialektusokban, (yy >) 7-vel helyettesítették, s eszerint az összes fenti szók a> mongolból volnának átvéve. Hogy azonban ez valóban így van-e, az mégis kissé bizonytalan (vö. mong. *möyür'sün > kh. miig^rs 'porczogó'). A mongolban ugyanis yg>g>0 eltolódást konstatálhatunk, s úgy látszik, mintha a mongolban az (erős) yq, mellett néhol intervokális y is lett volna, mely hangsúlyos magánhangzó előtt állott s először átmeneti y vagy w hanggá lett s később hosszú magánhangzóban lappangóvá vált, azaz az y éppúgy eltűnt, mint régebbi y és w. Pl. kh. ^áygvr 'görbe kés' ~ kaim. kir id., vö. csag. qiyir 'ferde', kirg. qyyyr 'ferde, görbe', kaz. qyygyr id., tel. qyyyraq 'kés5

,

szag. kojb. qyiraq 'kard5

. Más szó a tör.

qyi- 'ferdének,