Nyelvtudományi Közlemények 42. kötet (1913)

Tanulmányok - Ramstedt G. J.: Az #n hang a mongolban és a törökben 229

AZ 7) HANG A MONGOLBAN ÉS A TÖRÖKBEN. 231 nek és üresnek lenni5

(pl. egy nagy ház)', kh.

%ey%i-, kaim. keyki-, keyki- id. = tel. kay[

ká- "üresnek, pusztának lenni', köztör. kár) 'széles, tágas' || mong. teyke'ge 'testi erő5

, kh. feyk

/e,

kaim. teyki, mong. teyke'li-gün 'izmos, erős5

== tel. tayki- 'üdülni5

; vö. tavgi-szam.

taykagá 'erős5

, árja

tayhista 'legerősebb5

|| kh.

müyk

ya,

kaim. möykö

,

mong. möyke 'örök' (valószínűleg a későbbi kiejtés hatása alatt előállott helyesírás *meykü helyett) = ótör. stb. máykü, ótör. báykü id. || mong. oyqa, kh. kaim. oyyv 'a játékcsont helyzete, mikor egyenesen megáll5

, kh.

oyyv'lüv- 'felfordulni5

= kirg.

oyqa, uyqa (a játékcsontnak ugyanolyan állása) || mong. öykü're- 'felborulni, megfordítva feküdni5

,

öykü- id. (> man. uyke- 'felborulni5

= tub. köykür- 'felfordulni5

(<

*öykür), csag. ö'y'tár- 'felfordítani, kiönteni5

|| mong.

qayqa'ji-, kh. yay/n

e- 'egyedül, kiemelkedve, magasan állni5

= tel.

qayqai- id. (< mong.), kkir. qayai- id. (? < mong.) || mong. aya,a-, kh. kaim. aygv- 'nyitva lenni (a szájról), éhesnek lenni5

, kaim.

aygvlzür 'madárfióka5

= kirg. uyqa- 'éhesnek lenni5

(? < mong.). Általában tehát a következő a megfelelés: *-yq- *-yk- *-ya,-, *yg *-y mong. -yq- -yk- -y%; *yg -y tör. -yq- -yk- -y- (kaz. stb. -yg-) -y. Ha az ujgur és az arab írásban ng-t írnak, ezt ??-nek, nem yg, ??r-nek kell tekintenünk, mert intervokális helyzetben már az ótörökben y-t, nem yg- (vagy yf)-% írtak, pl. söyüs- 'harczolni5

, böyür- 'bégetni5

stb.

BADLOFF átírása szerint a kazániban s részben a kirgizben is előfordul intervokális yg. A déli törökben (oszm., azerb., krimi) az y fokozatosan és meglehetős szabályossággal w-né lesz: régibb biy, újabb bin '1000'. A mongolban most a következőkép oszlanak meg a dialektusok : kh. burj. kaim. mogh. -yg-, -yg-, de a keleti mongolban (EUDNEV szerint) magánhangzók között -y-. A hol ma egyes török dialektusokban (kirg. kkirg. csag. tar. stb.) -yg-t találunk a várható -y- helyett, ott az illető szó ebben az alakban átvett jövevényszó; ezenkívül a mongol yq,, yg gyakran yq, -yk-vá lesz, pl. mong. toyq,aji- > kirg. toyqai-; mong. aya,a- > kirg. ayqa-; mong. aygir > csag. ayqir, ayqur 16*