Nyelvtudományi Közlemények 41. kötet (1911)

Tanulmányok - Kara Ferencz: Északi-osztják határozók - I. 1

ÉSZAKI-OSZTJÁK HATÍKOZÓK. 5 I. A -na (-ni, -n(, -nn, -n)

ragos határozók. Az -n rag a finnugorság legősibb eredetű és ma is legáltalánosabban elterjedt határozóragjai közé tartozik. A rag egyes nyelvekben véghangzóval van ellátva.*) Az osztjE.-ban is ez a véghangzós alak az uralkodó (-na, -ni), s a puszta -n raggal járó határozók aránylag ritkán fordulnak elő. E rag locativusi és lativusi jelentésben egyaránt és egyenlő mértékben fordul elő. Ez a körülmény, továbbá a véghangzó minősége is kétségtelenné teszi, hogy a véghangzó azonos a lativusi -a, -i {-%, -%) raggal. A vogul -né rag véghangzójában kétségtelen, hogy a lativusi -% lappang. Az alsólozvai nyelvjárásban a rag alakja -na, -na, a translativusó -a, -a. (MŰNK. Vog. Nyj. 157.) — Az -n rag külömben megvan a szamojéd nyelvekben is: pae 'kő', pahe-na 'kövön5

(Hunfalvy-Album 89—98). AJ Locativus. 1. Helyhatározók. a) Altalános helyet jelölő határozók. Közel, távol: tada uanna seban-nhjyoi andam! Itt közelben sámán ember nincsen 36 : 369. | jiwdl yát muj tata vandn ulmal az apja háza ide milyen közel volt 24. | öysatjpiíibdrlos kassen -gp, /ougn yundi ol ha a rézhüvelyes Tyiberloszt keresed, hogyan volna messze? 37:55. V. ö. %ou mouna uel'sem, kur9n uaidm noyaidl si si yvisem messzi földön öltem meg, a jávorszarvas húsát im ott hagytam 38 : 315. | A vogulban szintén loc. -n raggal, de azért a -t is gyakori: akw'-mat-ért mater élén ti kuriténé sujti egyszer csak a távolban valami csattogás hallik I. 13. | sat térim yalát hét ég közelében II. 10. || A magyarban és a mordvinban [*) WESKE ma már egy kissé elavult, de még mindig haszonnal forgatható művének (Untersuchungen zur vergleichenden grammatik des finnischen sprachstammes. Leipzig, 1873.) nagyobb részében ezzel a raggal foglalkozik. Több táblázatot is közöl, 1. 69., 75., 82., 87., 95. old.