Nyelvtudományi Közlemények 41. kötet (1911)

Tanulmányok - Beke Ödön: Cseremisz nyelvtan - VI. 44

CSEREMISZ NYELVTAN. 55 kdrt «jégkéreg a havon»: kdrtá'ygds «jégkéreggel van födve (a hó)» EAM. 47. | nyK. kom «kruste (des brotes)»: koma'ygas «ge* wölbt werdeno EAM. 54. | nyK. kö'rfd «belső»: köryd'ygds «hohl werden» EAM. 56. | nyK. kü «kő»: küáygás «megkövesedik, megkeményül» EAM. 60. | kP. lomdz «hamu»: lomdzaydas, -en (-d műveltető képzővel) «hamuvá változtat)) GEN. 51. | kUr. lopka «széles»: lopkayes «széles lesz» WICHM. 212. | küfa odrayden «dicht machend» (caus.) PAAS. KSZ. II. 201. j kP. sü «szén»: siaydas, -en (-Ő műveltető képzővel) «szénné változtató GEN. 51. | kUr. ü «vaj»: iig>yes WICHM. 212. kCar. üaye'é POEK. 23. «vajas lesz». Kétségtelen, hogy ezek az igék összefüggésben vannak az -an, 'dn-Yégíí denominalis melléknevekkel (1. 124.), mint ezt már BUDENZ is észrevette (CsT. IV. 57. ÜA. 153. 154.). A nyK.beli -ayg azt sejtetné, hogy ehhez a képzőhöz valami g igeképző járult, azonban a képzőbeli K. -y •>» nyK. -yg hangtörvényszerinti megfelelés. Pl. nyK. (iiygd EAM. 14. ~ kP. fíeye SZIL 180. kCar. peps> POEK. 14. «vő» (több példa 1164.

alatt). Véleményem szerint itt a fgr. -y denominalis képző maradt meg eredetibb alakban; máskép nem igen lehetne megmagyarázni, hogy felel meg a cser. -n képző a többi finnugor nyelvek -yjének. Igeképző pedig tkpen nincs is ezekben az igékben, s csak később elemezte azután a nyelvérzék a képző -y(g)-jét -n (névszóképző) -f- g (igeképző)-nek. Igaz ugyan, hogy van néhány ige, a melyben úgy látszik, mintha ilyen szerepű y képző lenne (pl. nyK. kd'sdr «rückwárts gebogen, krumm»: kd'Sdryds «einen gebogenen rücken bekommen (mensch, pferd)» EAM. 43. | nyK. kdpr «haarlocke»: kdp'ryaé «sich kráuseln» EAM. 40. | nyK. ko'yer «das sengen» : koye'ryds, -a «brennen, sengen» EAM. 52. | nyK. may3

ra

«bucklig, krumm»: ma'ySryas «sich buckeln» EAM. 76. | nyK. pa'ős

ra

«spröde, hart, unbiegsam»: pa'3§ryas «spröde werden» EAM. 94.), de valószínűleg ezek oly igék mintájára alakultak, melyek -k», -p-végű melléknevekből vannak képezve, mint pl. nyK. iakJsaryS «vörös»: iakxsa'ryas «elpirul, megvörösödiko EAM. 27. | nyK. idrye'skd «rund»: idrye'skáé «rund (geschliffen) werden» EAM. 30. | nyK. kakd'ryd, kákd'ryd «blaubleich, weisslich»: kdkdryds, -en «grau, blaugrau, weisslich werden» EAM. 41. | nyK. kask§ «faul (getránken)»: kaskas «verfaulen,