Nyelvtudományi Közlemények 41. kötet (1911)

Tanulmányok - Kara Ferencz: Északi-osztják határozók - I. 1

4 KARA FERENCZ. giás hatásnak betudható rendellenességeket találunk : am jorémt én helyettem {jor hely) MŰNK. Vog. Nyj. 18. (v. ö. paltén, pal­tém I. 129., 139.); éli-pálémt előttem, u. o. 20. Kondai nyelv­járásban : ám eltém-poálémt, eltén-poálént stb. előttem, előtted stb. u. o. 200; am peltémt khörem aw ál nekem három leá­nyom van T. IV. 370. Végül megemlíthetjük, hogy az ablativusi -l mindig a nyomatékosító -ta, -t elemmel van ellátva (tolta, selta, kámdlta, hidlt). Mintha pleonazmus rejlenek a következő alakokban: űa-peláii iis este felé jött (az idő) 37 : 1641. | áttíiá éjjel 37 : 361. * * * Feldolgozott szövegek: ZICHY JENŐ gróf harmadik ázsiai utazása V. kötet. Osztják népköltési gyűjtemény. Az osztják nép hitvilágára vonatkozó hősi énekek, istenidéző igék és medve­énekek. EEGULY ANTAL hagyatéka és saját gyűjtése alapján közzéteszi PÁPAY JÓZSEF. Budapest-Leipzig 1905. — Északi osztják nyelvtanulmányok: NyK. 36., 37., 38. k. — Über die sprache der nord-ostjaken. Sprachtexte, wörtersammlung und grammatik von Dr. AUGUST AHLQVIST. Helsingfors. 1880. — A fősúlyt természetesen a EEGULY- és a PÁPAY-fele szövegekre fektettem, a mennyiben AHLQVIST szövegei pontosság és osztjá­kosság szempontjából nem eléggé megbízhatók.*) A mi a hangjelölést illeti, a Népköltési Gyűjtemény hang­jelzését a következő, a lényeget egyáltalában nem érintő változ­tatásokkal igyekeztem a NyK.-ben megjelent osztják szövegek hangjelzéséhez közelebb hozni: a h. á, a h. á (a vogul idéze­tekben is), e h. s, § h. s, d h. §, f h. i, vu li. u. — AHLQVIST szövegeiben a következő változtatásokat tettem: a baloldalán kis vonással ellátott l h. A, g h. r, n h. y, z h. %, s h. s. *) Eövidítések. A hol két szám van, ott az első a NyK. megfelelő kötetét, a második pedig a lapszámot jelenti. Egy szám a Népköltési, egy szám és A. az AffLQViST-féle gyűjtemény megfelelő lapszámát jelzi. — SUS. Aik.: Suomalaís-Ugrilaisen Seuran Aikakauskirja, a római szám a kötetre, az arab a lap­számra vonatkozik. A magyar példákat túlnyomó részben SiMONYinak Magyar Határozók czímü művéből vettem.

Next

/
Thumbnails
Contents