Nyelvtudományi Közlemények 41. kötet (1911)

Tanulmányok - Asbóth Oszkár: Szláv o> magyar a 381

SZLÁV 0 > MAGYAR a. 389 megyek, összeállítom a még megmaradó eseteket, abban a sorrendben, a melyben H.-nél találhatók, tehát az eredeti szláv alak betűrendje szerint: apostol > apostol, Borca > Borcsa, bosnjak > bosnyák, dvorbnihh > udvarnok, hobotnica > habarnica, *kondérb > kondér, kosmata, • o > köszméte, kostka > koczka, kotlina > katlan, loihriik'h > lazsnak, milosth > malaszt, Moskva > muszka, obraéb > abroncs, obrazb (olv. T> !j >ábráz, ábrázat, obrokr

h>abrak, obrus

r

b>abrosz, okno > a/cna, oltarb > oZtár, *oplén% > eplény, osthnTi > ösztön, *ostrr

bv

,

b

> osztorú-ösztörü, pakosí > pákosztos, *plosky > palaczk, ploska>poloska, podkov>patkó, pokrqta>pokronta, pokrovbCb> pokrócz, poloznik >palozsnak, pondrav >pondró, popion >paplan, porkulab > porkoláb, poskonbca > poszkonca,1

) postav

> posztó, potkan >patkány', potrochr

b> potroh, potvori>>patvar, povraz'h'^ póráz, pozderijopozdorja, prostr

b>paraszt, stolbnik'b> asztalnok, zoltar > zsoltár. Ez, ha a vokrócz szót H. fölfogásához képest két esetnek számítjuk, mindössze 44 eset. Tekintetbe természetesen csakis a magyarban állandóan zárt szótagban maradó szláv o jöhet, az oblok'h^ablak, obrok'b^abrak, okno >akna-félékben tehát csakis az első szótagban álló o. Ha most már végig nézünk az eseteken, azt tapasztaljuk, hogy állandóan zárt szótagban maradó o helyén is elég gyakran találjuk a várt a-t: udvarnok, habarnica, katlan, lazsnak, malaszt, ablak, abrak, obrusi* > abrosz, akna, palaczk, patkó, padmaly, paplan, paszkonca, patkány, patvar, paraszt, asztalnok. Ez összesen 18 eset. Ehhez hozzájárul még két eset, az *aplény-bó\ hangzóilieszkedés útján keletkezett, nyilt e-vel ejtett eplény és a H. szerint abráz-ból magyarázandó ábráz(at).-) Tehát 44 eset közül 20 vagy helyesebben 42 eset közül 18, mert x) H. azt írja hogy

poszkonca, de ez vagy tollhiba vagy székelyföldi reminiscentia, ő maga más helyen, a hol rá nézve közömbös, hogy a vagy o hangzik az első szótagban, paszkonca-n&k írja a szót, 1. Nyr. S9 : 291. A NySz.-ban is mindenütt paszkoncá-t találunk, 1. II. 1244 paszkonca, II. 194 paszkonca-kender, II. 972 paszkonca-név, III. 26^ paszkoncaszivű; a MTsz. is csak Székelyföldről ismer poszkonca alakot, a mely nyilván későbbi assimilatio eredménye. 2) H. külön mondja, hogy «a gyergyói székely nyelvjárásban ma is hallható még az abrázat ejtés» 130. 1.