Nyelvtudományi Közlemények 41. kötet (1911)

Tanulmányok - Asbóth Oszkár: Szláv o> magyar a 381

388 ASBÓTH OSZKÁR. olasznak!*) Hogy H. nem olasz, hanem szláv eredetűnek tartja a nevet, azon nem akadok fönn, de hogy egyszerűen az e . kérdésben egészen más állásponton álló M.-re hivatkozik és az anyagot a maga eltérő álláspontjából újra meg nem vizsgálja és kellően ki nem bővíti, mielőtt itól, azt már nem tartom a köteles óvatossággal összeegyeztethetőnek. Hasonló megítélés alá esik a prépost szó magyarázata is : «prépost >prépost. (MEL. SzlJov. 1:2: 386)», hiszen ennél a szónál is elegendő a M.-től fölhozott anyag legfölületesebb áttekintése arra, hogy az ember azt a kérdést vesse föl, nem egy w-val hangzó alakból keletkezett-e ez a magyar szó. Egészen más okból törlöm a koszperd szót. Koszperd? Bizony ma már ismeretlen szó, de valamikor, a mint a NySz. adataiból következtethetjük, általánosan ismert szó volt, a melynek jelentését hadd világítsa meg a CoMENiusból idézett hely : A kard, szablya, tőr, koszperd fel-ővedztetik: gladius accingitur (Jan. 147). A MTsz.-ban csak kis területről találunk adatot rá (Csallóköz, Pápa vid., Nógrád-m., Komárom-m.), olyan területről, a mely a tótok szomszédságában van, a tótban meg is van a szó kocprd alakban (a magyarban is van kocperd, kocpert), de ez csak nem elegendő ok arra, hogy a szót szláv eredetűnek tartsuk, mikor más szláv nyelvben, még a tóthoz legközelebb állókban sem találjuk meg mását és mikor a szlávban a szót ép olyan kevéssé lehet elemezni akár a magyarban. Ha már okvetetlen el akarjuk dönteni azt a kérdést, a tótból a magyarba ment-e át a szó vagy megfordítva, a minek eldöntésére igaz ez idő szerint nincs elég biztos alapunk, csakis MATzENAUEEral mondhatjuk, hogy a tót szó a magyarból való, 1. Cizí slova 207. 1.: Kocprd slk. gladius, pugio, kord, dyka; mad' koszperd Stoszdegen». • Minthogy H. az esetek statisztikájából vonta le következtetéseit, már most is sejthetjük, hogy e következtetések megbízhatósága esetleg erősen meginog, ha az esetek csaknem felét ki kell zárnunk mint ide nem tartozókat; de mielőtt tovább *) «A hangsúlyozott lat. o-nak (ol. uo, q . . ,) a magyarban a közvetlen olasz átvételeknél általában o, ó (vö. iskola, ostya, próbál, krónika, Kozma stb.) a megfelelője*, i. m. 225. 1.