Nyelvtudományi Közlemények 41. kötet (1911)

Tanulmányok - Kara Ferencz: Északi-osztják határozók - I. 1

ÉSZAKI-OSZTJÁK HATÁROZÓK. 3 nak a vogul határozói rendszerben, a hol nemcsak a névutók •és az általános helyet jelentő határozók (yot? 'hol?' tit, c

itt') végén fordul elő, hanem határozottabb helyi, idői és egyéb határozói viszonyok kifejezésére is sűrűn használatos; így, mint helyhatározó, előfordul superessivusi, adessivusi, inessivusi, lativusi, sőt néhány, egy kissé kétesebb értékű példában, ablativusi jelentésben is, nem is említve a helyi jelentésből kifejlett idő-, mód- és állapothatározói functióját. *) Az ösztjE.-ban, akárcsak a magyarban az -n ragos (az osztjE.-ban -na, -n, a magyarban -ban, -ben, -n) határozók szorították háttérbe. A magyarban SIMONYI szerint azért vált használata olyan szűkkörűvé, mert igen sok esetben egybeesett az accusativusi í-vel.3

) Az obi-ugor nyelvközösség korában kifejlődött lativusi jelentésű -é (-s) azért nem válhatott általánossá, mert már akkor a lativusi irányt egyrészt az -a (-%), másrészt pedig a lativusi jelentésben is sűrűn előforduló -na (-ni) foglalta le. A mi az ablativusi irányt illeti, az -l rag szerepkörét az eudlt (ewüt) névutó úgyszólván kisajátította magának. Ez a névutó a -na raggal együtt valóságos Jánusa az osztjÉ. nyelvjárásnak. A határozói ragok sorrendjére3

) vonatkozólag meg kell jegyeznünk, hogy a -na rag mindig a szó végén, a személyrag után áll. Ezen általános értékű szabály alól még s. névutók sem képeznek kivételt: nvy iugan-nd-m helyetted 37 : 174, iubd-m-na utánam 37 : 172, iube-u-na utánunk 37: 174. Az -a (-1) ragos határozókban a határozói rag szintén a szó végén, a személyrag után áll, azonban a nóvutókban ez a sorrend megváltozik és a szemólyrag kerül a szó végére: ma pehm (pela) felém 37:274, yozeu (yoza) hozzánk 38: 146. Kétszer van kitéve a -na rag: moydtna mazdy pustlapn ma iugan-fi9-m-na! mert még talán helyettem benned tesznek kárt 37 : 173. Ugyanez áll a vogul határozói ragok sorrendjére is {-n, •V ragos határozók). A mi a -t ragot illeti, a névutókban analoa) NyK. 35., 72. s köv. 11. 3) SIMONYI, M. Hat. I. 347. 8) Vö.

SZINNYEI, Finnisch-ugrische Sprachwissenschaft 119— 120. old. 1*