Nyelvtudományi Közlemények 41. kötet (1911)

Tanulmányok - Asbóth Oszkár: Szláv o> magyar a 381

Szláv o > magyar a. HOKÖER e folyóiratban újra fölvetette a valamikor élénken vitatott kérdést, hogy eredeti szláv o-nak mi felel meg a magyarban, és annyira meglepő eredményhez jutott, hogy egészen lehetetlen fejtegetéseit szó nélkül hagyni. Eddig ugyanis a tényállást meglehetősen egységes alapon adták elő, csak ennek magyarázatában tértek el egymástól a nyelvészek, és ez magyarázza meg részben azt a szélcsendet, a mely a vitában beállott. Bizonyos pontig közömbösnek tetszhetik, vájjon SziNNYEivel azt tartjuk, hogy a szláv o nyíltabb volt a magyar o-nál és hogy azért mondjuk azt, hogy ablak, abrak, akna, asztal, asztag, bab, baj, darab, ganaj, kas, pad, pap, patak stb. stb. a szláv oblok, obrok, okno, stol, stög stb. heljett, vagy azt tanítjuk, hogy ezek a szavak a magyarban is valamikor o-val hangzottak, de az o idővel nyíltabb lett és így vált magában a magyar nyelvben régibb oblok-ból ablak, obrok-ból abrak stb. stb. Mondom, bizonyos pontig az közömbösnek tetszhetik; a magyar ablak, abrakféle szavakat az egyik álláspontról éppúgy mint a másikról szláv oblok, obrok-féle szavakból magyarázták. Valami messzire, az igaz, nem jutunk az ilyen megalkuvással, még ha a szláv nyelvekből átvett szavakon túl sem megyünk, mert a magyar nyelvbe kétségtelenül régi időben nem csak egy szláv nyelvből vettünk át szavakat; ha SZINNYEI álláspontjára állunk, okvetetlenül abba az igazán kényes helyzetbe jutunk, hogy nemcsak egy szláv nyelvre nézve, hanem mindjárt két három szláv nyelvre nézve föl kell tennünk az o-nak ilyen kiejtését, a melyről a szláv hagyomány és a szlávok mai kiejtése nem tud semmit. Másrészt ha az ablak, abrak-félékben csak a magyarban keletkezett az a-s kiejtés régebbi oblok, obrok kiejtésből, le Nyelvtudományi Közlemények. XLI. 25