Nyelvtudományi Közlemények 41. kötet (1911)

Tanulmányok - Kara Ferencz: Északi-osztják határozók - I. 1

38 KARA. FERENCZ. hnkem yo-yoyi ar %aspi kat sem %oti uantlem a kait nyaka (magasságú) fészkes hegyfokocskámat, emberfia sokat látó két szemmel miképpen látom 14. | mola labdtlein nvyen? mivel etesselek meg? 36:380. Vö. uai no fa in a labdtfoli vadhússal táplálja 36:355. Szenvedő igékkel járó eszközhatározók: BEKÉ ÖDÖN az ilyen -n raggal járó vogul szerkezeteket, mint ékwatán tarmatawé az asszony elbocsátja I. 137; rus átérné ta alwés így ölte meg az orosz fejedelemhős II. 61. stb. ablativusi jelentésre visz vissza és az eredethatározók csoportjába sorolja őket. Szerintem ezen alakok egyszerűen eszközhatározók, a melyeknek látszólagos ablativusi jelentését abból magyarázhatjuk, hogy szenvedő igékkel járnak. Tehát rué q,térné ta alwés így ölte meg az orosz fejedelemhős, helyesebben, illetőleg szó szerint így hangzana: az orosz fejedelemhőssel, fejedelemhős által ím megöletett. Magyarban is gyakori — különösen a régi nyelvben — hogy az ilyen szerkezetekben a ma szokásos -tói helyett eszközhatározói -vel-t találunk : Kés értetekkel háborgattatol VitkC. 68. | Kinek kezével megáldatunk. DomC. 190. j Külső formájával nem kell csálattatni ORCZY : Költ. H. 34. A szoba a kemenczével melegedik meg. COM. : Jan. 108. Érdekes használatát találjuk a -vei ragnak HELTAI meséiben is: Azonközben el érközéc a te_l, és á nyauallyás iuh mezítelen léuén hideggel meghala EMK. 30= Vö. osztják: lou is kin a patsa ő igen fázott (tkp. a hideggel megfagyott) 37 : 184. A vogulban az -n, -né rag esetleg kopás útján is keletkezhetett a teljesebb -nél alakokból, azonban az osztják példák, a melyekben ilyen kopási folyamat (-nal, -níl alak nem fordul elő az osztjákban, de van -nat) még fel sem tételezhető, a mellett bizonyítanak, hogy mind a két nyelv párhuzamos példáiban egyszerűen az -n rag eszközhatározói functiójával állunk szemben. A fentebb idézett magyar példák tehát a rokon nyelvek tanúbizonysága szerint az ősugor idiotizmusban lelik magyarázatukat, mint ezt már az osztják példák alapján SIMONTI (M. Hat. I. 378.) is megsejtette, s ily módon magától elesik SIMONYI másik feltevése, mely szerint ez a szerkezet a magyarban a latin ablativus instrumenti hatása alatt is keletkezhetett..