Nyelvtudományi Közlemények 41. kötet (1911)

Tanulmányok - Medveczky Károly: A votják nyelv szóképzése - I. 310

312 MEDVECZKY KÁROLY. ilyen kifejezések — az indogermán nyelvérzéknek — nehézkesek, sőt sokszor érthetetlenek, bár, mint WUNDT is elismeri, a mellékmondatos kifejezéseknél szemléletesebbek és tömörebbek. (Vö. VVUNDT, Yölkerpsychologie. I. Bd. II. T. 150, 366; GOMBÓCZ: Nyelvtörténet és lélektan. (NyF. 7. sz. 40, 41. 1. és Nyr. XXXII. 12.) d) A deverbalis és a denominalis képzők nagyrészt azonosak, Lagnagyobb súlyt dolgozatomban az igenevekre helyeztem. A votják szóképzésnek is ez a legérdekesebb és legfontosabb fejezete úgy az igenevek nagy számánál fogva, valamint ama sokoldalú functio miatt, a melyet egy képző betölthet. Egyazon képzővel ellátott igenév lehet állítmány, helyettesíthet különféle (alanyi, tárgyi, határozói) mellékmondatokat, állhat jelzőül és szerepelhet önállóan mint alany, tárgy vagy határozó. A három utóbbi szerepkör szorosan Összefügg egymással. A mellékmondatot pótló igenóvből szórendi változás útján keletkezik a jelzőként szereplő. TJ. i. míg a mellékmondatot pótló igenév a főcselekmény állítmányához fűződő alanynak, tárgynak, határozónak fogható fel s így az e'gész főcselekményre — ezt egységesnek véve — vonatkozik; a jelzőként álló melléknév a főcselekmény alanyával, tárgyával vagy határozójával alkot szorosabb egységet s a nyelvórzék előtt mint jelző és jelzett szó tűnik föl. Az önállóan szereplő igenév a jelzős szerkezetből jelentéssűrűsödéssel magyarázható. Az igenév magába olvasztotta a jelzett által kifejezett fogalmat is, s így a jelzett mint fölösleges elmaradt, A törökből és az oroszból átvett képzőkkel nem foglalkoztam, mert azok már pontosan össze vannak állítva MUNKÁCSI «Idegen elemek a votják nyelvben» czímű dolgozatában (NyK. XVIII.). Dolgozatomhoz WICHMANN YBJÖ «Wotjakische Chrestomathie mit Glossar» ez. könyvében (megj. a Hülfsmittel für das Stúdium der finnisch-ugrischen Sprachen ez. vállalatban), ugyancsak az ő a SUS. Aik. XI. ós XIX. köteteiben, valamint MUNKÁcsinak «Votják népköltészeti hagyományok)) ez. gyűjteményében megjelent szövegeit használtam föl.