Nyelvtudományi Közlemények 41. kötet (1911)
Tanulmányok - Medveczky Károly: A votják nyelv szóképzése - I. 310
A VOTJÁK NYELV SZÓKÉPZÉSE. 311 név állítmányként szerepelt.— illetőleg a jelzett szó — ha az igenév jelzőként szerepelt — az igenévben kifejezett cselekvés által bizonyos állapotba vagy helyzetbe jutott. Az igenévben kifejezett cselekvés háttérbe szorult, helyette az általa előidézett állapot jutott előtérbe: az igenévben kifejezett cselekvést az alanyra illetőleg a jelzett szóra vonatkoztatva a nyelvérzék szenvedésnek fogta föl. c) A legtöbb deverbalis nomen-képző jelölhet befejezetlen és befejezett cselekvést. (SZINNTBI, NyH4 . 101, Fgr. Spr. 142.) d) A legtöbb deverbalis nomen-képző jelölheti a cselekvést, a cselekvőt, a cselekvés tárgyát vagy eredményét. e) A kicsinyítő képzők egy része a nomen possessi és possessoris képzésére is szolgál. 2. Az ige és a névszó kategóriájának egykori el nem különült voltára mutatnak: a) Ugyanazon szó mint ige is, mint névszó is szerepel (de sokkal kevesebb az ilyen példa, mint a vogulban és az osztjákban): cut c sánta, béna 5 : cut- 'sántítani' 327. — tod c tudás, ismeret': tod- 'tudni, érteni valamit v. valamihez' 362. — sU 'szar': sií- 'szarni' 425. — zor 'eső': zor- 'esőzni' 443. — vi£ 'híd, padló': vi£- 'átkelni, átmenni, áthaladni' 660. — tw 'voll': tjrmi 'füllen' A. XI. 146. G. b) Névszó praedicativ szerepet tölt be (vö. E. GAUTHIOT : La phrase nominale en finno-ougrien 1909. = Mémoires de la Société de Linguistique XV; ism. GOMBOOZ : Magyar Nyelv V. 133): 1. főnév: ta vumurt ug! 'car c'[est] un génié de l'eau' (GAUTHIOT példája 12. 1.). — 2. melléknév: dzuzjt peres murt had' 'es war einem hohen greise áhnlich' A. XIX. 142. — mljosjz ps jun Héberéé 'die mádchen waren wirklich sehr schön' A. XIX. 122. — 3. számnév: ton ognad, mon ognam 'du bist alléin, ich bin alléin' A. XIX. 128. — 4. határozószó : no tatm to'lko iarms pinal 'und hier sind nur acht söhne' A. XIX. 125. — 5. igenév, önállóan és segédigével kapcsolatban befejezett cselekvés és szenvedés kifejezésére: veram 'er sagte' A. XIX. 122. G. — evei pjrem 'er kroch nicht hinein' A. XIX. 134. G. c) A főmondathoz fűződő mellékkörülményt nem külön mondat, hanem csak az állítmányhoz csatlakozó — esetleg esetés személyraggal is ellátott — igenév fejezi ki. Természetes az
