Nyelvtudományi Közlemények 41. kötet (1911)

Tanulmányok - Fokos Dávid: Zürjén népköltészeti mutatványok - I. 275

ZŰRJÉN NÉPKÖLTÉSZETI MUTATVÁNYOK. 289 -— Mi ma sírunk, sírunk. Mi meg ma énekelünk, énekelünk. — 0, dig láda, énekeljünk, énekeljünk. Jegyzetek. E tánczdal orosz eredetű. Mindjárt az első sorban említett dig láda is mutatja ezt, azonkívül közlőm szerint ezt a dalt oroszul is éneklik. Közlőm — egy körülbelül 50 éves asszony — panaszos hangon mondotta, hogy ezt a tánczdalt régen énekelték csak, az ő gyermekkorában; ma már inkább négyest és más új tánczokat tánczolnak. Magyarázata szerint a tánczolók két sorba állnak föl egymással szemben, azután egymás felé mennek, mialatt felváltva éneklik a dal egyes sorait. A 20. sornál egy leány (a dorsa niv 'szélső leány5 vagy a s§rsa niv 'középső leány5 ; 1. a 15. sorhoz tartozó jegy­zetet) átmegy a másik csoportba. Az utolsó sort a két csoport közösen énekli. 1. oi = orosz OH ; dig láda = orosz ,HH,a,T> JTa^o; «dud­jiado npHnÉB'b BecnaHOKB HJIH xopoBO^Hbixi> wkcewh. A MU noAe eumonneMZ, eumonueMZ, oű dud-jiado eumonneMZ, eumon­nejws /» (DAL, TOHKOBBIH czoBapB atHBaro BejiHKopycKaro H3BiKa a. v. Rnxb); k§dzni 'CBATB5 j 1—2. k§t déim§i 'mi vetettünk5 és k§i déid§i 'ti vetettetek5 csak e helyen előforduló alakok ket dzim és k§( déinnid helyett. Ezt az -§i végződést más alakokban is megtaláltam. Az imperativus többesszámi 2. szem.: boste és bostgi Vegyetek5 ; a tagadó igeragozásban is: mi oge bostgi (bost§) 'mi nem veszünk5 , mi eg§ bostei 'mi nem vettünk5 és éppígy bost§i alakkal a többessz. 2. személyében is. W. St. 25. szerint prse­teritum többes 1. sz. «I. U. V. Pec. S. L. P. -im (S. L. P. auch -ime), 2. I. U. V. Pec. -innid (V. selten auch -id), S. -id, -inid, L. -id, -ide, -innid, P. -it, -itp. Az imperativus több. 2. szem. végződéséül LYTKIN csak az -o-t ismeri (1. LYTKIN Nyelv­tan 30.), WIEDEMANN szerint azonban a személyrag -ö (-e), -öi (ei) (WIEDEMANN2 183). | 3. brosa < orosz npoco, előfordul prosa alakban is | 4. tataiam 'BBiToníeMB5 , 1. az 1. sorhoz tar­tozó jegyzetet [ 5. -n§ oroszul aíe, sokszor csak nyomatékosító szócska; vö. mii ne kutam mi kérni k§kja'mis§nnas c was kön­nen wir acht denn anfangen5 W. St. 34; k§ni n§ vais 'wo ist aber das wasser5 uo. 40. Vö. még WIEDEMANN3 234. | 9. tivjen 'HCBO^OMB5 [ 12. sait 'pyőüB5 | 15. dorsa niv helyett s§rsa niv 'középső leány5 -t is énekelnek | 16. zárnia 'aranyos5 ('drága') | 18. in§ úgy látszik csak egyenes beszédben használható, nem mások szavainak idézésénél; az utóbbi esetben -p§ használatos, mint pl. a III. dal 16. sorában. Jelentése 'hát; mondom5; mi in§ setam 'MH Tor^a, TaKB oT.na^HMB5 ; mun-ine 'menj, menj hát', vetla-ing j§vla 'megyek tejért5 . WIEDEMANN szerint in§ 'dennoch'; —

Next

/
Thumbnails
Contents