Nyelvtudományi Közlemények 41. kötet (1911)

Tanulmányok - Fokos Dávid: Zürjén népköltészeti mutatványok - I. 275

ZÜBJÉN NÉPKÖLTÉSZETI MUTATVÁNYOK. 287 j 72) és 'uzan-in 'a^vás, álom5

; vö.

dugdi gorzan-inéid 'hadd abba a. kiabálást (nepecTaHb KpHiaTb, OTCTaHb OTT> KpHKa)5

,

dugdis gi&an-inié 'OTT. nncama. OTcrajLT,; abbabagyta az írást' | 21. k§i < orosz XOTL J 22. §djei

d£ik

c

CKopí>e' |

pos-vo^zgd c

no

CÍHKMT.5

| 31. pizan sajg puksgdi '3a CTOJIT. noca^HJia5

oroszos szerkezettel; éppígy pizan saje puksini 'asztalhoz ülni, C&CTB 3a CTOJIT.5

,

pizan sajin pukavni 'asztalnál ülni, CH^T.TL 3a CTOJIOMT.5

,

pizan sajis Uéiüini 'asztal mellől fölkelni; BCTaTB H3T. sa CTO.ua5; de dórin névutóval is: totkg ved pizan dórin pukalim 'am tische nur habén wir gesessen5

W. St. 35; vö. a v o t j á kban is:

gok-serad jpuktam kunoed 'asztalod mellé ültetett vendéged5

MŰNK.,

Votj. NépkHagy. 262 («pedig szabály szerint ezt várnók: gok-bordi v. gek-bordad; talán az orosz: ca^HTbCa -3a CTOJIT. szólás van itt utánozva» uo.) | 35. ili 'jiajieKiÉ5

,

ili mu c

,a;ajiBHaa 3eMjia

5

,

ili musa mórt 'messzi vidékről való ember; TOJIOBÍÍKT. H3T> jjajiBHHXT. <}TpaHT>5

| 36.

jez ili karas 'BT. lyatOMT. ;iaJibHeMT> ropo^í.5

; így is: jgz ilis karas id.; ilis '.naJiemÉ, oT^aJieHHbiH5

| 37. 'Tyn.

MO-jio,a;eii;T> pa3cep,HHJica, noccopHjica CT> ^BBKOH H nopyrajica5

j 39. Igggdnid cep^HTb, személyragos infinitivus 'haragítanod5

(vö. WIEDEMANN2

163) | 40.

medis 'nomeJiT.; kezdődött, keletkezett5

; éppígy: sije mgdis gorzini 'elkezdett kiabálni; OHT HaiajiT. KpniaTb5

.

WIEDEMANN is ismeri a szónak ezt a jelentését, I/YTKIN azonban csak a rendes «HJITH, OTnpaBHTLca» jelentését említi; zik 'cnopí., ccopa, myMT.; veszekedés, lárma5

(< orosz

SBIKI.); sum < orosz myMT. ] 48. éerkalg < orosz 3epKajro | 54. musuk-kgd jansgdis 'CT. MHJIHMI. pa3JiyiHJia5

;

musuk 'kedves; MHJIMÍÍ5

;

vö. menam musukei 'mein herzenslieb' W. St. 30; jansgdni 'elválaszt; 0T£T.jiHTb, pa3o6m,HT&, pasjiyiHTb5

; a comitativusnak ez a használata természetesen oroszos; éppígy: sij§ kgsjg jansetfUini babaiskgd 'el akar válni a feleségétől; OHT. xoieTB pa3-jBecTHCB CT. ate.HOH5

, vagy:

baba kgsjg jansgd'tsini muéikiskgd 'az asszony el akar válni a férjétől5

; oroszul 'CT. MyateMT.

5

(1. még JCSz. XII : 232). oi d'ig láda, mi-pe ke^zimei, kg(

d'zimgi. — mii-ng ti keféidéi, ke^éidgi ? mi-pg kgt

dzini brosagn, brosagn.

." -• • ••••-—• mi-p§ sij§ tataiam, tataiam. <.;.-:, JŐ mijgn-ng;ti tataiad, tataiad í •— mi tataiam v§vjas§n, vgvjasgn.' - - -r mi najggs kutalam, hatalom. -,• ;. r,~t~ mi jgn-ng ti kutalad^ kutalad? - s 19*