Nyelvtudományi Közlemények 41. kötet (1911)
Tanulmányok - Kara Ferencz: Északi-osztják határozók - I. 1
28 KAKA FERENCZ. két szememmel a már megjárt utam (é. a honnét jöttem) vége felé miképpen látom 250. Önállóan: ma iubdmna lihíj ti yaéadif én utánam maradjatok ti itt életben 37 : 172. oytina, uytina (oy fej, t aj, tv i tető, csúcs): -n. — tam verti uáj láydli yards sus oytina at jitelf ezen az állat lába (nyoma látható) gyönge havú ősz beálltával ám jöjjenek! 30. | loyy-sém pátiam sári at oytina kait-sem pátiam usi át oytina... sápdl-ewitla usi áhm il-noyolhm (mint) a bálvány szeme, (oly) sötét igazi éjjel, (mint) a kait szeme (oly) sötét erős éjjel. . . nyakat leüthető erős álmot alszom 77. j tam nömds pittipa sárúi sem yonman naj oytina ezen az észnek tetsző aranyos szemét lehunyó (mai) napon 41. | Vö. vog. T. toj-pon tavasz (tkp. nyárfő), tpj-penét tavaszszal MUNKÁCSI Vog. Nyvj. 281. Az osztják uytina eredeti értelme is ilyen lehetett: sus oytina ősz beálltával (= ősz fején, kezdetén). 3. Állapothatározók. Állapot: apm ne apm-télna alt Ula! tili né tili-tel pa alt jésla/ tisztátalan nő tisztátalan állapotában ne egye! szülő nő tisztátalan állapotában ne ihassa! (t. i. a zsírodat) 238. j yardy uás yaremna áhm-yo áhm-télna kámen étiem, yardn kort yaremna lipes-yo lipes -tél na kanidn itlem a teres városom terére álmos ember álmos ésszel kimegyek, a teres falum terére*) meztelen ember meztelenül kilépek 18. | takliji nar elna mantsati meztelenül mentetek csupasz testtel 43. | ma iihfitelna uoi káudrlem. En azon frissiben a faggyút kifőzöm 36 : 364. Dühössé g, harag, szégyen: kant-oyi kantat na kusmashm lik-oyi lik at na kusmaslem dühös fejbeli dühösséggel megragadom, haragos fejbeli haraggal megragadom 33. ! sipmna amp-öni j elmvtna jélemlajem, kut-öni j elmvtna jelemlajem erre én kutya nagy szégyenben szégyenkezem, fene nagy szégyenben szégyenkezem 173. Betegség: yolna jelli ol, tam kaédn ant yáhl még tovább él, ebben a betegségben nem hal meg 271. j séta *) PÁPAY tévedésből: 'városom terére5 .
