Nyelvtudományi Közlemények 41. kötet (1911)

Tanulmányok - Beke Ödön: A votják és a zürjén prolativusról 241

264 BEKÉ ÖDÖN. lasista raataa sillan tástá lahde sta poikki f

ha olyan fiú, hogy üvegből hidat tud építeni ezen az öblön keresztül5

Kansansat. II. 34. [ ásken mind láhden nyt kolm anne sta j árve sta 'most csak akkor megyek át a harmadik tón3 uo. 94. | kulki kyisná káármehená poikki Tuonelan j o e st a, lapi Tuonen verkkoloista 'kígyó alakban megy Tuonela folyóján át, Tuoni hálós helyein keresztül5

Kai. XVI. 374. | anna rauha raavahüle, . . . káya karján kaunihisti, . . .poikki soista, poikki mai sta, halki kórven kankahista 'hagyd, békében barmaimat, hadd járjon szépen a nyáj, mocsáron, szárazon, erdei homokos mezőn keresztül5 XXXII. 371. 7. Lapp. S. sőmes palén vuidni almaca, ahte no'ite cakna timpar stohkö sisa aktát kecest, ja pöti ulhkus m u p p & t kéé est 'egyszer látják az emberek, hogy egy varázsoló egy szálfagerendába bújik az egyik végén, a másik végén pedig kijött5 HALÁSZ: Svéd-lapp ny. V. 73. — A norvég-lappban az elativus ragja tudvalevőleg összeesett az inessivuséval. így természetesen nehéz eldönteni, minek érzik az ilyen eseteket: N. t tat olbmu toppad, mi njalmest sisa manna, mutto tat ml njalmest •olgus poatta tat toppad olbmu cnem fertézteti meg az embert, a mi a száján megyén bé, hanem, a mi kijön a száján, az fertézteti meg az embert5

(KÁR.)

Máté XV. 11. | mannet paskes uvsast sisa 'gehet hinein durch die enge pforte5 Máté VII. 13. (FELLMANN, Anteckningar II.)*) III. A prolativusi rag azt jelöli, a minél fogunk, tartunk, érintünk vkitvagy vmi t.**) 1. Votják. minam biii kiig, butim kutoz c

az én farkam hosszú, megfog farkamnál [fogva]5

MÜNK.

VNym.. 10. [ olo'-kin-kd tona *) A magyarra vonatkozólag vö. az által, keresztül iiévutókat, melyekén szintén ablativusi rag van (mondattani használatukra nézve 1. SIMONYI, MHat. II. 162—176). J -**) Hogy az ilyen határozók a prolativusból fejlődtek, bizo-