Nyelvtudományi Közlemények 41. kötet (1911)

Tanulmányok - Horger Antal: A szláv o ~ magyar a kérdése 113

136 H0RGER ANTAL. dés útján, mert ez minden egyes esetben bizonyos lélektani körülmények hatásától függött, a melyeket ma már csak igen ritkán lehet tisztán felismerni. Minthogy azonban e kérdés nyelvészeti szempontból így is fölötte érdekes, kisértsük meg mégis legalább a változó minőségű szótagok főbb csoportjaiban a kínálkozó tanulságok összefoglalását. - • a) Szóvégi szláv o. A változó minőségű szótagoknak összes esetei közül legegyszerűbbnek látszik a szóvégi nyilt szótagé, mert az eddigiek után egészen természetesnek fogjuk találni, hogy az igo, brido, gobino, mocilo, creslo, kvbzno, oknoíéle szláv jövevényeknek szóvégi nyilt o-ja a-vá változott. De nem ilyen egyszerűnek mutatja ezt az esetet az ilyen tipusú szavaknak alaktani rendszere körében fölmerülő azon kérdés, hogy miért nem maradtak meg ezeknek ilyenféle ragos és képzős alakjaik, mint pl. igos (igás helyett), bordót (bordát h.), gabonom (gabonám h.), aknok (aknák h.) stb., hiszen az ilyenekben az o zárt szótagban állott? A várt iga «-» igot, igom, igos-féle alaktani típus helyett ma meglevő iga ~ igát, igám, i<jras-fél ének keletkezését kétféle módon is meg lehetne magyarázni. Föltehetnők t. i. vagy azt, hogy az egyszer szabályosan a-végűvé vált alanyeset mellé az anya ~ anyát, anyás, anyám, anyák típusú szók analógiájának hatása miatt keletkeztek az igát, bordás, gabonám, aknák-iéle ragos és képzős alakok (kiszorítván utóbb az Hgot, *bordos-fé\e szabályos alakokat), vagy pedig azt, hogy az ilyen igo, br^do, gobino-féle szláv jövevények hanghelyettesítéssel mindjárt iga, borda, gabona alakban honosodtak meg a magyarban, s akkor egyszerűen azért nincsenek igot, bordos, gabonom-féle ragos és képzős alakjaink, mert az igo, bordó, gobino-iéle alanyesetek sem voltak meg sohasem a magyarban. Hogy e két lehető mód közül valóban melyik szerint keletkezett a mai iga <--> igát típus, annak eldöntése attól függ, hogy szláv jövevényszavaink meghonosodása korában voltak-e a magyarban rövid o-végü szavak, vagy sem. (Mert ha t. i. voltak, akkor a nyilt o>a hangváltozás útján keletkezett alanyeset szabályos hangalakjának az egész ragozásban való érvényesülését kellene látnunk az ilyen iga-