Nyelvtudományi Közlemények 41. kötet (1911)

Tanulmányok - Horger Antal: A szláv o ~ magyar a kérdése 113

A SZLÁV ff: *v,-MASY£R: * KÉRDÉSE. 123 XXXVIII. S79), *pot§g-hj>patíi'tig, potokb >patafa potyki, >patpk (NyE. XXXVI. 272), R^dovan > Hadován (Nyr. XXXII. ; 412)^ robotá > radúta, skoba > é'szkába (Nyr. XXXII. 268), so&act >v szakács, spor^ -o,> szapora (NyE. XXXIII. 5#4), •si^od'B.;^ szabad, tokár > ío&ar 'esztergályos5 J(Nyr,

>;

XXXVI. 231), íortia > íawí/a (MŰNK. Hal. müny. :7'4 NyE XXV. 157), topol'> topoly (-fa), Topolica > Tapolca (Nyr. ^ XXXIXi 385: s köv.;!), vojevoda > vajvoda > ü«jcia J[olv. Jttájdajk (ú.;0^;;#a2?o$ífc?:> zapona (Nyr. XXII. 226)v'^o&afó ^;^a6öZa#íyE^?XXXII. 361), ^**íi > ^a6ái (NyE^XXX. 78, Nyá XM. 115^ XXX. 222).,. - "Próbáljuk most levonni ez adatokból a tanulságokat. Megállapíthatjuk először i tóiiazt,; hogy összesen 108 a magyarban is állandóan nyíltnak megmaradt szótagban a szláv o hetvenszer a-váj hatszor áíVá; Mtszer t*-vá; egyszer-egyszer ó, á, i, ö-$é vált, 26••;esetbénIpedig megmaradt o-nak. -—Hagyjuk a csak ritkán szereplő hangválto'zásokat egyelőre figyelmen kívül 8 vizsgáljuk-meg előbfojá^nagyöbb számú eseteket.;: v%

;

- -- - Ha* az"o,>^í hangváltozásnak hat esetét (kemence, kerébf éhédyécet;EszSk+ipmneá) is hozzászámítjuk az o .>•.<* változásnak 70 esetéhez, az" egy ÍÖÍÍ^ ^változást <(köpénce) pedig azon 26-hoz, melyben az o megmaradt tr^lezt; jogosan tehetjük, mert hiszen ez esetekben r csak a; szónak a magas hangrendbe való átösápása okozta;a lényegében jelentéktelen eltérést— akkor azt mondhatjuk,' hogy összesen 76 esetben nyíltabbra vált, összesen 27 esetben pedig zártsága eredeti fokán áll ina az o. A nyíltabbra válás esetei tehát túlnyomó többségben vannak ugyan, de elég tekintélyes (27) azorf, esetek száma is, melyekben szlávi o-vál szemben a magyarban is o (önhangot találunk; Mi lehet mármost annak,az oka, hogy a szláv o e 27 szótag-. ban nem vált nyíltabbra;? Hogy ezt kideríthessük, tekintsük meg e szőbanforgó eseteket kissé közelebbről. : ;;s Ha figyelmesen végig vizsgáljuk és egymással összehasonlítjuk azon szavakat, melyekben a várt a helyén o (ö) van, akkor okvetetlenül föl kell tűnnie annak a körülménynek, hogy a 27 eset közül 12-szer hosszú a hang van az o után közvetetlenül következő szótagban (Bogát, hahotcíl, hodály, kocsány > Komárom^ köpénce <t *kopánca, kosár, kovács^ mocsár, pogácsa, Hadován, tokár), nyolczszor pedig az alanyesetben ugyan esak a,,