Nyelvtudományi Közlemények 41. kötet (1911)
Tanulmányok - Horger Antal: A szláv o ~ magyar a kérdése 113
116 HOBGER ANTAL. mi volt minden egyes esetben az o megváltozásának vagy megőrződésének oka, minderről még csak sejtelmünk sincsen. S ha én most az idetartozó jelenségekben rejlő törvényszerűségnek kiderítését bátorkodom megkisérteni, noha szláv nyelvészeti ismereteim jóformán egyenlők a semmivel, s noha ez nálamnál, sokkal kiválóbb nyelvészeknek 40 év leforgása alatt sem sikerült, akkor engem e kisérletre egyrészt azon kétségtelen meggyőződésem bátorit, hogy a szláv o-nak részben a-vá való változása már a magyar nyelvtörténetben végbement tény, s hogy e szerint csakis magyar hangtani kérdéssel állunk itt szemben, melynek megoldására különösebb szláv nyelvészeti ismeretekre egyáltalán nincs szükségünk, másrészt pedig azon meggyőződésem,, hogy nem a tudásnak, hanem csakis a kutatás módszerének fogyatékossága akadályozta meg eddig a magyar nyelvészet művelőit az e jelenségekben okvetetlenül rejlő törvényszerűség fölismerésében. Minthogy tehát az én véleményem szerint tulajdonképpen a kutatás módszerén fordul meg a kérdés megoldása,, -legyen szabad, mielőtt hozzáfognánk az eddig ismeretlen hangtörvény megállapításához, előre bocsátanom egynémely megjegyzésemet a magyar hangtörténeti kutatás módszereire vonatkozólag.H. Módszertani kérdések. Hogyan jutunk a hangtörvények birtokába? Kétségkívül csakis úgy, hogy elvonjuk őket az etimológiákból. És hogyan jutunk az etimológiák birtokába? Nehezebb részének kétségkívül csakis a hangtörvények segítségével. Itt tehát jó részben circulus vitiosussal van dolgunk. Mert minél több etimológiát ismerünk, annál pontosabban állapíthatjuk meg a hangtörvényeket, s minél jobban ismerjük a hangtörvényeket, annál több új etimológiát állíthatunk föl s annál pontosabban állapíthatjuk meg a nagyjában már ismerteket. Hogy etimológiákban szegények volnánk, azt egyáltalán nem lehetne mondani. Hiszen a legutóbb lefolyt húsz esztendő legélénkebb nyelvészeti munkássága éppen a szófejtésnek érdekes mezején folyt le, s ezen buzgó munkásság eredményeként — ha sokszor hiányosan és homályosan is —ma már fölismertük