Nyelvtudományi Közlemények 41. kötet (1911)
Tanulmányok - Kara Ferencz: Északi-osztják határozók - I. 1
10 KARA FERBNCZ. ivnda! sardm mou taytdnna tádá ivnda! ezen teli falud végén (tk. faluvégeden) itt játsszál! száraz földed darabján itt játsszál! 38 : 115. | owos-yör patdlna nim-yor patdlna yápeyyö yáp-velkdl yúlatal az alvilági folyóvonal végén az alvidéki folyóvonal végén csónakos ember csónakdarahja merül föl 181. A vogulban hol -t, hol -n ragot találunk: KaUtuláault mossákwé kwoss-kér yults a kézujj hegyén maradt még egy kevéske köröm I. 164. | üs-áglné élé lé tuitkháts a város végén elrejtőzött K. II. 238. (IV. 21.) A. magyarban gyakori eset, hogy locativus helyett inessivus áll: Úgy van, megszólamlék a lóczának végébenn egy öreg. ORCZY: Költ. Sz. 169. U t: sayá pátiam io sn a soslu ezután sötét utón lépünk 36 : 394. ] A finnben: tiellá és tiessá. Ezek pontosan megfelelnek a magyar úton és útb an - nak.*) | V. ö.: socak kedeg teretic vala 5 ruhaiocat az útban. Münch. C. 94. Tenger, víz, tó: sárdsidy'kna sidi manhydn a tenger vizén így mennek 36:360. | tut ohm tvrá lari iuumal, si lar /oéa ai lon't ioyStmal, láma ivy'dl a tűz helyén tó keletkezett, a tóra egy kis lúd érkezett, a tavon jár 38:326. A vogulban -t, -n raggal: voikén vitép tepiy Ás vitet Ajas-Tdrém ajka lawéltawé fehér vizű táplálékos Ob vizén A.-isten öreget emlegetnek II. 138. | jelpiy vitén yul'ilálim tásimei a szent vízen lebegvén szárazra jutottak I. 47. | Mordvin: sisem ved' laykso ved melúicanok in sieben gewássern habén wir wassermühlen SUS. Aik. IX. 26. Ajtó, padló, szánkó, pad, párna: yat %arna l soydmmi kat soydmmi uerilnisdl, oudlna nv/man etsat a szoba padlón egy-két lépést tettek, az ajtón nevetve mentek ki 38 : 136. | mun-ki ligaslu, nvnen idrsdllu, pa am'ft-öyfonna tolta ioyo-kitlu ha mi megharagszunk, megkötözünk téged és az ebszánodon innen visszaküldünk 38 : 370. | nvrina imdydnigdydn amdsUydn a padkán (egy) asszony és (egy) öreg ember *) «Utón rendszerint a. m. in via [ innen úton-álló, útonjáró, úton-útfélen', útban inkább a. m. in itinere, auf der reise [ innen útba esik; v.-nek útjában van az akadály, t. i. éppen a merre mennie kell; útba igazít. Csakhogy a különbségre nem mindig ügyeltek íróink.» M. Hat. I. 59.