Nyelvtudományi Közlemények 40. kötet (1911)
Tanulmányok - Schütz József: Az északi-osztják szóképzés 1
AZ ÉSZAKI-OSZTJÁK SZÓKÉPZÉS. 7 «leszállok» 38:121.) ) ar sapm kiltalem «sok patakot járok meg» 233. (kildi «kelni» .37 : 61.) | söitlayen mor-keu Un' söjlatal «sülyedő terméskő módjára alásülyed» (vö. mouna suildman ol «a földbe van sülyesztvei) 37 : 165.) | ivya-mvnddltsdlli «összegöngyölgette» 37 : 170. (oyol mantelmalem «fej ét betakarom*) 28.) Teljesen elhomályosultak s talán inkább a mozzanatos -ú-hez számítandók: jourtlem «csavarom» 46. (vö. KAEJ. 118. 0: ivu§r- «drehen, wickeln, einwickeln», m. gyúr), j yat oudl noyiáfdtti pitsa «a ház ajtaját kezdték föltörni» 37:172. (vö. KARJ. 21. 0: igyi- «schlagen»). j törSm iastdl «az isten szól» 38:323; ort pela jastatl jdsyem «a fejedelemhősnek mondandó sdóm*) (vö. icLzdy «szó»). — Vö. vog. -í NyK. 34 : 63. 5. *-y-., L. az összetetteket. Vö. vog. -y- NyK. 34 : 65. 6. -s-, -s-. E két alakban fordul elő egy elég gyakori képző, melynek meglehetősen különös alkalmazásai vannak. Előfordulásukra nézve nem tudtam semmi rendszert sem találni, sem alkalmazásukban külömbséget, úgyhogy nem merem két külön képzőnek tekinteni. Csak annyit állapíthatok meg, hogy a NyK.-ben pár eset kivételével mindig az -s-es alak szerepel, míg a Népk. Gyűjt.-ben az -s- a rendes alak, de azért van elég példa az -s-re is; ugyanott egyszer -s- is előfordul. a) Általában a cselekvés tartósságát, huzamosságát jelenti: Imi ianddsl «az asszony varrogat" 38 : 323; ianddshydn ((varrogatnak)) (duál.) 36 : 349. (iantl «varr» 37 : 171.) ] si mur nvy yozdti at pwiiksdldt «az a nép hadd könyörögjön hozzád» 38 : 327. (nvyen pviiklu «téged imádunk)) 38 : 327.) | laulaüem ((várakozom)) 158. (láullem «várok» 31.) ] iaudUsl (dobog (a tűz)» 38: 124. (vö. KARJ. 21. 0: iőiml- «fácheln, durch fácheln verscheuchen (z. b. fliegen)». | yirdíl «kapar» 36:363. (Ibyydr yirdm oy'k «egér ásta luk» 37 : 259.) b) Ismétlődő cselekvés: rit-páji toydy juy jawolwsleu «a ladik oldalán levő gúzst csapkodjuk)) 181. (vö. iau§lhR «földhöz vágja» 38 : 146.) | %áp-páji to%dy juy seyksaleu «a csónak oldalán levő gúzst csapkodjuk)* 181. (sey- «üt, ver»). c) A cselekvés akarása, megkísérlése: íerdy áu serdin a sökdn kdthstal «a sarkos ajtó sarkában nagy nehezen megkapaszkodik)) 158. (vö. iuy yoza katbs «a fához kapott» 37 : 174.) | kus seivislem «a kapcsot belefűzöm)) 174. (seívlem «fonok)>